Bizonyára sokaknak nem idegenek az alvás problémák. Ahogy ezt a témakört tanulmányoztam, egyre inkább elmerültem a stressz és alvás összefüggéseiben. Sajnos ez alapján azt kell gondolnom, hogy a különféle alvás zavarok, szorongás és pánik jórésze a napi stresszre vezethető vissza.

Stressz, és kiváltó okai

Sokan még nem ismerik a “stressz” kifejezést, pedig szervezetünk naponta szenved a név mögött rejtőző állapottól. Részletesen egy magyar származású amerikai orvos, Selye János ismertette. Az új orvosi szótárban így határozták meg: "A szervezet védekező reakciókban megnyilvánuló állapota az őt ért káros ingerekkel szemben."

Mindazok, akik napközben sokféle vagy megterhelő munkát végeznek, inzultálásoknak vannak kitéve, tapasztalhatják, hogy amikor lefekszenek, bár nagyon fáradtak és pihenni vágynak, agyukban még félálomban is tovább nyüzsögnek a gondolatok. A napi gondok nem csitulnak és ezerféle élmény kavarog tovább bennük. Ettől a fölfokozott idegállapottól nem tudunk rendesen pihenni és reggel fejfájással, rosszkedvűen ébredünk. Ez már a stresszhatás következménye.

A stressz tehát nem betegség, hanem állapot, de ha ez a szervezet számára roppant káros folyamat nem szűnik meg, akkor hatása állandósulhat és különböző betegségeket okoz. Elsősorban idült idegrendszeri bántalmak lépnek föl, de az alvászavartól az emésztési rendellenességekig nagyon színes a tabló.

A stressz általában olyan ismétlődő vagy folyamatosan tartó külső ártalom, amely gyakorta ér bennünket és sokszor nehéz kivédeni. Olyan sok megjelenési formája van, hogy fölsorolni is képtelenség. Néhány, főleg szélsőséges típusát említjük, hogy ezáltal érthetővé tegyük.

Ha például valakit rendszeresen piszkál, ingerel valamelyik munkatársa, az illető stresszhelyzetbe kerül. Gyakran már akkor is görcsberándul a gyomra, ha arra gondol, hogy másnap ismét szembe kell ülnie vele és elviselni bántó modorát.

Egy másik helyzet: végzik a lakás fölújítását. Régen lejárt az ígéret szerinti határidő, de még kilátás sincs arra, hogy a lakás rendben legyen. Minden a feje tetején áll, a vizet elzárták, akadozik a fűtés, világítás, és így tovább. Ez az áldatlan állapot, mint a méreg, beleeszi magát az idegeinkbe és alattomosan rongálja.

Stresszhelyzetet válthat ki az állandó utcai zaj, amely halláskárosodást, idegkimerülést okoz. Jön az alvászavar vagy a hétköznapi élet apró súrlódásainak egyre rosszabb tolerálása. A stressz állandó vagy ismétlődő idegfeszültség, gyakori vagy folyamatos belső őrlődés. Következménye lehet még a szívinfarktus is, amikor a szervezet nem bírja tovább a ránehezedő terhet.

Számtalan élettani kísérletet végeztek a stresszhatások tanulmányozására. A legközismertebb ezek közül az egyik patkánykísérlet. Azonos körülmények között tartott patkányok két csoportját elválasztják. Az egyik éli tovább a normális, megszokott, nyugodt életét, míg a másik csoportot különböző stresszhatásoknak teszik ki. Például rendszeresen zajártalmat szenvednek, esetleg többféle stresszhatást kombinálnak és egyszerre zaj, fény, hőhatás stb. éri őket. Ez a csoport ingerlékennyé válik. Az azelőtt békés állatok indokolatlanul összemarják egymást, szabályszerű szívinfarktust kapnak és jóval hamarabb elpusztulnak, mint a normális módon tartott kontrollcsoport példányai.

Alvás zavarai és stressz - megoldás

Sokszor olvasom különféle életmód magazinokban, blogokban, orvosi hozzászólásokban, hogy ha egészségesen szeretnénk élni, kerüljük a stresszt. Könnyű azt mondani - gondolom ilyenkor. Ha máshol nem is, az iskolában, munkahelyen biztos, hogy jókora stressz ér. Ezt pedig aztán jó esetben elfojtjuk, aztán pedig jön a nehéz alvás, az álmatlan éjszakák és a szorongás.

Úgy gondolom, ha valakinek a napi “jóllétét” már fenyegeti a stressz, nehéz az esti alvás számára, esetleg éjszaka tovább pörögnek a gondolatai, mindenképpen keresse fel háziorvosát. Sokaknál segítség lehet egy hosszabb pszichoterápia is, mely feltárja a mélyebb okokat. Azzal, hogy feltárjuk a mélyben rejtőző okokat, hiedelmeinket, érzéseinket, megtanulhatjuk könnyebben kezelni a stresszt és ezáltal könnyebbé válik az alvás, pihenés is számunkra.

Mit tudunk a gyermek alvásáról? A következőkből kiderül - mennyit alszanak átlagban a gyerekek. - hogyan zajlik az alvás. - miért ébred fel sok gyerek éjszaka. Mennyit alszanak a gyerekek? Hogyan oszlik meg az alvás?

Ki ne ismerne arról szóló történeteket, hogy bizonyos gyerekeket már a születésüktől fogva milyen könnyű gondozni, akiket fel kell ébreszteni az etetéshez, és akik már néhány hónapos korukban végigalusszák az egész éjszakát? Ilyen született jó alvó kisbabák valóban léteznek. Semmivel sem lehet őket kihozni a sodrukból. Bárhová vihetik őket. Sem az idegen környezet, sem a hangos zaj, sem más nem tudja elvenni a kedvüket az alvástól. Az eleven babák szülei ezt alig tudják elhinni. Az ő gyerekeik soha sem akarnak aludni. Talán már közvetlenül a születés után az éjszakát is nappallá változtatják, állandóan izegnek-mozognak; minden zajra, minden helyváltoztatásra, minden látogatásra azzal reagálnak, hogy nem akarnak aludni. Valóban léteznek ilyen kisbabák is.

Az hogy egy baba jó vagy rossz alvó, csak kis mértékben függ a neveléstől, inkább az öröklött hajlamtól. Gyakori, hogy valamelyik szülő felismeri saját alvási szokását a gyerekben. Bármennyire is kiváltságos a dolguk a „mormota” gyerekek elkényeztetett szüleinek, a kevésbé elkényeztetett szülőknek sem kell kétségbe esniük. Az ő gyerekük is meg tudja tanulni, hogy este időben álomba merüljön, és egész reggelig békésen aludjon. A rövid ébredések természetesek. A gyerek meg tud tanulni bánni ezzel anélkül, hogy felkeltené a szüleit. Sok gyerek, aki nagyon keveset alszik – például kilenc órát hat hónapos korában – meg tud tanulni többet aludni. Persze akad néhány kivétel, akiknek valóban elég ennyi. De ezek a kis „gyorsalvók” is meg tudják tanulni, hogy éjszaka hosszabb ideig egyhuzamban aludjanak, ugyanabban az időben, mint a szüleik.

Nagyon ritka az a veleszületett neurológiai rendellenesség, amely a gyerek alvását valóban zavarja, és amitől órák hosszat ébren kell éjszaka maradnia. Ezeknél a gyerekeknél az általunk javasolt módszer nem válik be. Nagyon valószínű azonban, hogy az Ön gyerekének nincsenek veleszületett neurológiai zavarai, hanem egészséges és képes megtanulni aludni. A harmadik ábrából pontosan megtudhatják, hogy a gyerekek mennyit alszanak átlagosan – az újszülöttől a 10 éves gyerekig. A számokat Ferber professzortól vettük át, és a mi tapasztalataink szerint is beváltak. Azt is láthatják majd, hogyan oszlik meg az alvási idő egy nap folyamán, éjszaka és nappal. A csecsemők csak lassan tanulják meg az éjszaka és a nappal közötti különbséget. Éjszakai alvásuk egyre hosszabb lesz. Nappal egyre ritkábban és kevesebbet alszanak.

Amikor a baba legalább hat hónapos, készen áll arra, hogy éjszaka körülbelül 11 órát aludjon (az etetési időt nem számítva). Ez teljesen normális és megtanulható. A 11 órás alvásra körülbelül egészen öt éves koráig képes a gyerek. Amennyi alvásra még ezenkívül szüksége van, azt napközben hozza be. A hatodik hónaptól a második életév elejéig vagy végéig napközben kétszer alszik: egyszer délelőtt és egyszer délután. Azután átáll egyetlen napközbeni alvásra. Az éjszakai alvás az 5. életévtől egyre inkább megrövidül, körülbelül félévente egy negyedórával. Ha a táblázatban lévő időket összehasonlítják a gyerekük alvási idejével, jó, ha tudják, hogy az átlagtól való egy-két órás eltérés teljesen természetes. Ha gyermeke alvási ideje több órával eltér a táblázatban megadott átlagtól, akkor a gyerek alvási körülményeivel talán valóban nem stimmel valami – és lehet, hogy változtatniuk kell, hogy többet tudjon aludni. Néhány gyereknél egészen világosan észrevehető a fáradtság. A szemüket dörzsölik, nyűgösek, és nem akarnak semmivel sem foglalkozni. Mások nappal teljesen nyugodtnak látszanak, jókedvűek, és egymagukban is tudnak játszani. Az első kezelés után a szülők azt tapasztalják, hogy a gyerekük néhány óra alvástöbblet következtében kiegyensúlyozottabb és békésebb lesz.

A kiegyensúlyozott alvás fontosságáról

A nyugodt, pihentető alvás sok szempontból befolyásolja mindennapjainkat. Nem csak az állóképességünkre és a munkában nyújtott teljesítményünkre, de kedélyállapotunkra és egészségünkre is hatással van az alvás. Számtalan befolyásoló tényező lehet, mely meghiúsítja a nyugodt alvás lehetőségét, éppen ezért próbáljunk minden nap legalább egy órát a friss levegőn tölteni és megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasztani a pihentető alvás érdekében.

Forrás: Szépnapot könyvek