Az ellentmondásosság abból is származhat, hogy a résztvevők nem tudják újra alkalmazni a megtanult technikákat a mindennapi életben, mivel az nagy gyakorlatot igényel illetve azért, mert megpróbálják személyre szabottan alkalmazni azokat. Mindezek következtében csak azoknál a személyeknél mutatkoztak hosszú távú hatások, akik a megtanult stratégiákat a mindennapi életben alkalmazták. A szerzők egy korábbi kutatásában bizonyítást nyert, hogy a vizsgált két memória tréning technika javítja a memória képességeket és csökkenti a memória problémákat. A 2008-ban publikált vizsgálat célja annak a felmérése, hogy fiatal és idős emberek esetében hosszú távon kedvezően hat-e a memória tréning a memória képességeikre. Cavallini, Pagnin és Vecchi (2003) korábbi tanulmányában rámutattak, hogy a memória tréningnek azonnali jótékony hatása van a memória feladatokra, ami a különböző stratégiák és technikák tanításának fontosságát emeli ki. A jelen vizsgálatban megismételték a vizsgálati feltételeket (három résztvevő korcsoport: felnőttek /20-35 éves, fiatalabb idősek /60-70 éves, és öregebb idősek /70-80 éves).

A feladatok is az előző kutatáshoz hasonlóak voltak, azaz történetre való emlékezés, bevásárló listára emlékezés, prospektív memória, arcokra/nevekre és helyekre történő emlékezés. A feladatok mások csoportja a munkamemória képességeket mérő tárgylista és szólista felidézése feladat volt. Egy kérdőív segítségével felmérték a résztvevők általános memória funkcióit, a mindennapi feledékenységi jellemzőit, a napi helyzetekben megmutatkozó memória képességeit. A kérdések egy része a rövidtávú memória kapacitásokat mérte. A már ismertetett locus technika és stratégiai tréning módszert alkalmazták. A longitudinális vizsgálat több, mint két éven át tartott. A tesztelés és a memória tréning összesen 11 szakaszt foglalt magában. Az első két szakaszban az alapadatokat gyűjtötték össze hét memória feladattal és négy kérdőívvel. A következő öt szakasz a memória tréninget tartalmazta. A résztvevők a helyre történő emlékezést kivéve az összes laboratóriumi és hétköznapi feladatot gyakorolták. A résztvevőket random módon a locus technikához vagy a stratégiai technikához rendelték. A 8-9 szakaszban (1. újratesztelés) és a 10-11 szakaszban (2. újratesztelés) a résztvevők újra kitöltötték a memória teszteket és a kérdőíveket. A két újrateszteléses szakasz között két éves időköz telt el. A tesztek és az 1. újratesztelés eredményeinek analízisét a fentebb ismertetett cikkben Cavallini, Pagnin és Vecchi (2003) publikálták. Az adatokat ismételt méréses varianciaanalízissel (ANOVA) elemezték, ahol a between-subject (egyedek közötti) faktor az életkor (három csoport: felnőtt, fiatalabb idős, öregebb idős) és a tréning (két szint: locus és stratégiai), a within subject (egyedeken belüli) faktor a szakasz (három szint: teszt, 1. újratesztelés és 2. újratesztelés) volt. A csoportátlagok különbözőségét post-hoc analízissel tesztelték. Mivel a vizsgálat célja a
megszerzett memória képességek felmérése volt, az életkornak tulajdonítható hatásokat nem vették figyelembe az eredményeknél.

A két tréningtípus (locus és stratégiai) között nem állapítottak meg számottevő különbséget. Mindkettő azonos szintű teljesítményt eredményezett és hasonló volt a hosszú távú hatásúk. Elképzelhető, hogy ez az eredmény annak köszönhető, hogy mindkét tréningtípus az asszociációs technikára alapul. A hosszú távú hatásokban semmilyen különbség nem mutatkozott a vizsgált különböző korcsoportban, a memóriatréning azonos eredménnyel járt fiatalabb és idősebb felnőttek esetében is. A memóriatréningek általános emlékezést segítő hatását két év múlva már nem tudták kimutatni. Csak az arcokra és nevekre történő emlékezésnél teszteltek évekig tartó javulást. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy ez a feladat nagyban hasonlít a mindennapi élet gyakorlatához.

Naponta kell azoknak az embereknek az arcára és nevére emlékezni, akikkel találkozunk. Ennélfogva nagyon sok lehetőség adódik a tanult stratégiák gyakorlására, és ezért mutatkozik hosszú távú hatás. Ezzel szemben egy bevásárló listát ritkábban kell memorizálni, hiszen külső segítség (papír alapú lista) áll rendelkezésünkre. A tervezett tennivaló listájánál még kimutatható emlékezet javulás. A vizsgálat során azért alkalmazták a helyekre történő emlékezés tesztet, hogy mérni tudják, a személyek milyen mértékben tudják alkalmazni az új dolgok megtanulásakor alkalmazott emlékezési stratégiát. Cavallini, Pagnin és Vecchi (2003) említett eredményeihez hasonlóan most is általános azonnali javulást észleltek a tréninget követően.

Ugyanakkor a magasabb szintű teljesítmény nem maradt fenn két éves távlatban. A korábbi tanulmányok arról számoltak be, hogy a memóriatréning technikáit a résztvevők a mindennapi életben megpróbálják alkalmazni. Éppen ezért elképzelhető, hogy a hosszú távú hatás attól is függ, hogy az emlékezést segítő tréning résztvevői milyen gyakran alkalmazzák a megtanult stratégiákat és azok mennyire hasonlítanak a napi élet feladataihoz. A laboratóriumi feladatoknál az eredmények ugyanazt mutatták, mint a korábbi tanulmányokban, amennyiben a teljesítmény meglehetősen inhomogén volt, a memóriatréningen tanult technikáknak nem mindig volt teljesítménynövelő hatásuk. A verbális aktivitást igénylő feladatoknál eredményesebb hatást regisztráltak, mint a vizuális feladatoknál. A szerzők figyelembe vették a metakognitív és az érzelmi-motivációs tényezőket is, ami Cavallini, Pagnin és Vecchi (2003) tanulmányában nem szerepelt. Rámutattak, hogy a stratégiai tréningek nagyobb metakognitív javulást eredményeztek. Konklúzióként elmondható, hogy csak azoknál a feladatoknál mutatkozik javuló eredmény, amelyek hasonlítanak a mindennapi élet feladataihoz. A résztvevők hozzáállásán múlik, hogy alkalmazzák-e a tréningen tanult technikákat emlékezetük erősítésére és ezzel lehetővé teszik-e a memóriatréning hosszú távú hatását.

A memória fiatalon tartásáról

Az egyik legjobb módszer a memória fiatalon tartására a bevásárlólista vagy lottószámok memorizálása illetve arcok és emberek neveinek megjegyzése. A memória fejlesztésére kiskorban többek között a memória kártyákat szokták alkalmazni, de ma már a boltokban és az interneten is számtalan olyan termék található, mely megkönnyíti a memória megfelelő működését, ezzel elősegítve és biztosítva a gondtalan, memória zavar mentes éveket és nyugodt idős kort.

Forrás: Várkonyi Erika: Öregedés és a mindennapi emlékezet: a memóriatréning jótékony hatása