Rumini kalandjai egyre több gyermek és szülő számára válnak ismertté és szeretetté, de lássuk, milyen más egerekkel találkozhatunk a mesetörténelem során, akik hasonló sikereket tudhatnak magukénak.

A macska meg az egér barátsága

Egy macska megismerkedett egyszer egy egérrel, s addig-addig mondogatta neki, hogy így meg úgy szereti, míg az egér rá nem állt, hogy egy házba költöznek, és közös háztartást vezetnek.

– Hanem télire készletet kell ám gyűjtenünk, különben felkopik az állunk – mondta a macska. – Neked, egérke, különben is vigyáznod kell, hová dugod az orrodat, még utóbb beleesel valami csapdába! A jó tanácsot tett követte: vettek egy kis bödön zsírt; csak azt nem tudták, hová dugják. Hosszas töprengés után azt mondta a macska:

– Nem tudom, hol lehetne jobb helyen, mint a templomban, onnét ugyan senki el nem meri lopni; letesszük az oltár alá, s addig hozzá sem nyúlunk, míg a szükség rá nem kényszerít. Biztonságba helyezték hát a bödönt; de kis idő múlva nagy étvágya támadt a macskának a zsírra, s így szólt az egérhez:

– Hallod-e, egérke, nénémasszony meghívott keresztkomának, gyönyörű cicája született, szép fehér zsemlefoltos, azt kell keresztvíz alá tartanom. Adj nekem kimenőt mára, viseld gondját egyedül a háznak.

– Csak menj isten nevében – felelte az egér –, s ha valami jót eszel, gondolj rám. Magam is innék egy gyűszűnyi áldomást a keresztelői aszúból!

Persze egy árva szó sem volt igaz az egészből; a macskának nem volt se nénjeasszonya, se keresztapának nem hívták meg. Ment egyenest a templomba, odaosont a bödönhöz, nyalni kezdte a zsírt, mind lenyalta a fölét. Mikor jóllakott, sétált egyet a háztetőkön, nézelődött, szemlélődött, aztán leheveredett, elnyúlt a napon, s nyalta elégedetten a bajuszát, valahányszor eszébe jutott a zsírosbödön. Nem is ment haza előbb, csak estefelé.

– No, megjöttél? – fogadta az egér. – Biztosan jól mulattál.

– Megjárja – felelte a macska.

– Hát a kicsinek mi lett a neve? – tudakolta tovább az egér. –

Lefölét – vetette oda kurtán a macska. –

Lefölét?! – kiáltott föl ámulva az egér. – Furcsa név, életemben ilyet nem hallottam még. Vagy a ti családotokban talán szokásos?

– Furcsa, nem furcsa, semmivel sem rosszabb holmi Morzsafalónál, ahogy a te keresztkölykeidnél járja – vágta el a vitát a macska. Nem sokkal ezután megint csiklandozni kezdte a macska ínyét az étvágy.

– Igazán megtehetnéd újra a kedvemért, hogy egyedül viseled gondját a háznak – mondta –, engem megint keresztkomának hívnak, nem utasíthatom vissza, olyan szép fehér sáv van a cica nyakán! A jóságos egérke megint beleegyezett, a macska meg elosont a kertek alatt, belopódzott a templomba, és félig kinyalta a zsírosbödönt. „Hiába, mindig az esik a legjobban, amit maga eszik az ember” – mondta, és szerfölött elégedett volt a napi munkájával. Ahogy hazaért, kérdi az egér:

– Hát ennek a gyereknek ugyan mi lett a neve?

– Befelét – felelte a macska.

– Hogy mondod? Befelét? Életemben nem hallottam még ezt a nevet; fogadjunk, hogy nincs is benne a kalendáriumban! Hanem a macskának csakhamar újra összefutott a nyál a szájában, valahányszor a bödönre gondolt.

– Három az igazság – mondta az egérnek –, megint keresztelőre hívnak, a kicsi fekete, mint a szurok, csak a mancsa fehér, de azon kívül aztán egy szál nem sok, annyi fehér szőre sincsen, az ilyesmi nagy ritkaság, minden szent időben egyszer ha megesik. Ugye, elengedsz?

– Lefölét! Befelét! – mormogta az egér. – Olyan fura nevek, annyit tűnődöm rajtuk.

– Mert folyton itthon kuksolsz a szürke háziruhádban, hagyod, hogy a hajad a nyakadba nőjön, és képzelődöl – felelte a macska. – Így van az, ha valaki ki sem teszi a lábát a szobából. Míg a macska odajárt, az egér kitakarította, rendbe tette a házat. A pákosztos macska meg ezalatt kinyalta mind egy cseppig a zsírt a bödönből. „Addig úgysincs nyugta tőle az embernek, amíg mindet meg nem ette” – mondta magában, és csak késő este tért haza, kövéren, jóllakottan. Az egérnek az volt az első dolga, hogy a harmadik keresztfiú nevét tudakolta.

– Biztosra veszem, hogy ez sem fog tetszeni neked – felelte a macska. – Úgy hívják, hogy Cseppetsem. – Cseppetsem! – kiáltotta az egér. – Ez a legmeghökkentőbb név valamennyi közt, még sosem találkoztam vele nyomtatásban. Cseppetsem! Vajon mit jelent ez? Fejét csóválta, összegömbölyödött, és lefeküdt aludni. Ettől fogva senki nem hívta többé keresztkomának a macskát. És nemsokára beköszöntött a hideg tél, odakint már nem akadt semmi ennivaló. Akkor az egérnek eszébe jutott a macska bölcs tanácsa.

– Gyerünk, barátom – mondta neki –, keressük meg a bödönünket, eddig megőriztük, bezzeg most jólesik majd!

– Az igaz – felelte a macska –, jólesik majd neked, akárha az ablakot nyalogatnád. Útnak indultak, s ahogy odaértek a templomba, ott volt a bödön a helyén, csakhogy üresen.

– Ó, most látom csak, mi történt, most derül ki, milyen barátom vagy! – kiáltotta az egér. – Azzal, hogy keresztelőre mégy, fölfaltad az egészet, előbb le a fölét, aztán be a felét, végül nem hagytál…

– Nem hallgatsz! – rivallt rá a macska. – Ha még egy szót szólsz, bekaplak!

– ...cseppet sem – mondta a szegény egér, mert már a nyelvén volt, s akarta, nem akarta, kiszaladt a száján. A macska utánaugrott, de az egér gyorsabb volt, elszaladt. Azóta is vigyáz, hogy a macskával ne találkozzék.

Rumini: kis egér nagy pácban

Rumini kalandjainak története sikert sikerre halmoz, ami nem is véletlen, hiszen a kisegér izgalmas kalandjai felkeltik és lekötik a gyermekek figyelmét. Ezért sem meglepő, hogy az elmúlt években kötelező olvasmány lett Rumini története, hiszen végre egy olyan meséről beszélünk, ami megszeretteti a gyerekkel az olvasást. Rumini minden szempontból élmény, nem számít, hogy olvassuk, nézzük, vagy játszunk vele, sikere garantált.

Forrás: Grimm mesék

Krémezni érdemes, de nem mindegy, mivel testünk és környezetünk érintkezési felülete, a bőr külső hatásoknak különösen ki van téve. Bőrünk hamar elhasználódik, szárazzá, érdessé, ráncossá válik, ha nem ellensúlyozzuk a napfény, a szél, a hideg, a forróság, a légszennyezés, a tisztítószerek hatását. A bőr ugyan védekezik ez ellen, zsíros váladékkal (faggyú) „keni magát”, ám előfordulhat, hogy ez nem elegendő. Különösen a munkahelyi és a nagyvárosi légszennyezés káros hatásai, valamint az öregedéssel járó bőrelváltozások ellen tanácsos – főképp száraz bőrűeknek – a rendszeres krémhasználat. A zsíros bőr, a gondos napi tisztításon kívül, általában krémezést nem igényel. Ám mint mindig, itt is a megelőzés a leghatékonyabb. Ha óvakodunk a túlzott igénybevételtől, például a mértéktelen napozástól, bőrünk ezt meghálálja. Az erős napfénytől vagy vegyszerektől károsodott bőrön már nehéz segíteni. (Egy színes bőrű szerint „Napra csak a fehérek és a szamarak mennek”.) Németországban például a szoláriumok használata 18 éven aluliaknak tilos. Az erősödő ultraibolya sugárzás miatt egyre gyakoribbá váló bőrrák az egyik leggyorsabban ölő rákbetegség. Ne hívjuk ki magunk ellen a sorsot a bőrt is károsító cigarettázással, fölösleges napozással és olyan szerek használatával, amelyekről nem tudjuk, hogyan hatnak! Kiadványunk ez utóbbihoz nyújt segítséget: kozmetikai anyaglistánk alapján tájékozódhatunk az egyes összetevők egészségi hatásairól.

Bőrünk felszínét vékony V/O-emulzióréteg védi. A faggyúból, szaruzsírból és vízből álló úgynevezett hidrolipid film a bőr saját krémje, amely óvja a bőrt a mechanikai, fény-, vegyi és egyéb hatásoktól, és főleg a kiszáradástól. Savassága folyamatosan pH5 körüli, bőrünk ezt tejsav és más savak termelésével szabályozza. A sav enyhe baktériumölő hatású, védi a bőrt a kórokozóktól, sőt az ártalmatlan baktériumok megtűrésével nem engedi érintkezni bőrünket a kórokozókkal. A hidrolipid film savasságát tehát nem szabad semlegesíteni. Ezért ajánlják a bőrgyógyászok a pH5 savfokú testápoló szereket. Sajnos a tiszta háziszappan erősen lúgos, és a savas bőrközegre romboló hatású. A finom pipereszappanok valamivel enyhébbek. Érzékeny bőrűek használjanak babaszappanokat vagy folyékony, enyhe tenzidekből álló kézmosókat. A bőr savassága órákon belül regenerálódik, mégsem ajánlatos, ha bőrünk gyakran érintkezik tenzidekkel. Így például a bőrgyógyászok eltanácsolnak a napi tisztítószeres fürdőzéstől. Feleslegesen ne kenjünk magunkra naponta ismeretlen hatású anyagokat, hiszen a levegővel, vízzel, élelemmel amúgy is óhatatlanul számos káros anyag jut a testünkbe.

A jó krém bőrápoló segédeszköz, ám ki kell emelnünk, hogy a döntő itt is, mint más egészségi kérdésekben, az életmód, elsősorban a táplálkozás. Aki sok zsírt eszik, ne csodálkozzon, ha az a bőrén is látszik! (Mitesszerek, pattanások formájában.) A bőr táplálása, építése csakis a vérkeringésen keresztül lehetséges. A legjobb „krém” mindig a friss főzelékféle, gyümölcs, gabona. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a különböző élelmiszerek egyensúlya, az elegendő testmozgás és a friss levegő hatására bőrünk korunknak megfelelően rugalmas, tiszta, és közérzetünk is kiváló lesz. Milyen típusú a bőrünk? Akik figyelnek a testükre, bőrük reakcióira, tudják, hogy milyen típusú a bőrük. A zsíros bőr például pattanásokra, kiütésekre hajlamos, az inggallért, fehérneműt erősebben szennyezi. Ha száraz papír zsebkendővel orrunk nyergét, homlokunkat, arcunkat végigdörzsöljük, a zsíros bőr a papíron zsírnyomokat hagy. Kevert bőrtípusnál zsírnyom csak egy-két helyen látható a zsebkendőn. Száraz bőrnél a zsebkendő egyáltalán nem zsírosodik. A bőr fiatalságát rugalmassága mutatja. Ezt csípéspróbával ellenőrizhetjük. Ha kézfejünk bőrét vagy alsó szemhéjunkat becsípve kihúzzuk, öregedő bőrnél a redő csak lassan húzódik vissza. A bőr korai öregedése főleg a mélyrétegi vízhiány miatt lép föl alkati és helytelen életmód következtében. A központi fűtés, a nedvszívó (például glicerines) testápolók, a túlzott napozás, a szolárium kiszárítja a bőrt.

 A rendszeres krémhasználat különösen a száraz, öregedő bőrre van jótékony hatással, védi a további kiszáradástól. Ám a reklámok által ígért fiatalító csodáknak nem szabad hinnünk. A bőrünkre juttatott krém-film védi ugyan bőrünket az időjárástól, ám a levegő káros anyagait is magába szívhatja. Krémezéssel csupán a külső hámréteget befolyásolhatjuk. A bőr kívülről nem táplálható. Ha egyes hatóanyagokat a bőr átmenetileg föl is vesz, a nyirok- és vérerecskék azokat rövid időn belül elszállítják. Ezért kétséges például a vitaminok és a friss sejtpreparátumok hatása a krémben. A nagy molekulájú kollagén és elasztin adalékok (komplexek) be sem tudnak jutni a bőrbe. 2000 őszén két német intézet is vizsgálta az úgynevezett ránctalanító krémeket. A frankfurti ÖKO-Test húszféle gyári krémet vizsgált meg, ezek közül egy sem ért el látható hatást a bőrön. Nem is csoda, hiszen a ráncok általában 300 mikrométer mélyek, a krémezés simító hatása pedig mindössze 10 mikrométer (a milliméter századrésze). A vizsgálat ellenben számos káros anyagot talált a készítményekben. A berlini Stiftung Warentest cég sem tudta megerősíteni a vizsgált krémek tényleges ránctalanító hatását. Mindössze két (olcsó) krémnek volt valamennyi mérhető simító hatása a bőr külső rétegén. A vízfelvételt (a bőr megduzzadását) viszont mindegyik krémnek sikerült elérnie, tehát egyféle átmeneti hidratálás vitathatatlan.

Bőrápolás krémekkel vagy anélkül

A bőrápolás fogalmába számtalan dolog beletartozik. Ide sorolhatjuk például a bőrünk feszességét vagy éppen a szépséghibákat, illetve a túl zsíros vagy éppen száraz bőr kérdését is. Sokaknak egyébként a bőrápolásról azonnal az ugrik be, hogy hogyan fiatalíthatnának bőrükön. Ma már erre is számtalan lehetőség nyílik különböző krémek vagy kezelések segítségével, ám fontos szem előtt tartani, hogy a bőrápolás elsősorban a bőr egészségének megőrzéséről vagy visszaszerzéséről és nem annak fiatalon tartásáról szól.

forrás: Testápoló kislexikon

Az antioxidánsok olyan - az emberi, növényi és állati szervezetekben kis mennyiségben előforduló - anyagok, melyek meggátolják a szervezetet alkotó fehérjéknek, lipideknek és DNS molekuláknak a szabadgyökök okozta károsodását.

Ezt úgy tudják megtenni, hogy az antioxidánsok hamarabb találkoznak a szabadgyökökkel, és oxidálódnak emiatt. Az aerob folyamatok, - ami az életnek az oxigénhez való kötöttségét jelenti - sajátossága az, hogy számos reaktív szabadgyök képződik az oxigén „elégése” során. Ez a folyamat a sejtek energiát (adenozin trifoszfátot (ATP-t)) termelő mitokondrium „gyáraiban” megy végbe. Ugyanakkor sok szabadgyök keletkezik normális körülmények között a sejtfolyamatok során is. Az élő szervezetek működésük során számos labilis, elektron plusszal (vagyis oxidáló tulajdonsággal) rendelkező szabadgyököt termelnek. A szabadgyökök jellemzője az igen alacsony felezési idő és reaktivitás más anyagokkal (kb. 10-6 másodperc ill. ennél rövidebb felezési idő). A szabad elektronok átadása oxidálja a fehérje, lipid vagy DNS molelulákat, ami károsítja őket. Az élő szervezetekben számos oxidációs (elektron felvétel) és redukciós (elektron leadás) folyamatlánc létezik. Maga a mitokondriumban zajló és az oxigén „elégése” során létrejövő energia termelése is hasonló elektronátadási folyamatokon keresztül történik.

Természetesen az élő szervezeteknek is megvannak a saját antioxidáns rendszereik, amelyek bizonyos körülmények között kimerülnek, és felborul a szabadgyökök-antioxidánsok közötti egyensúly. A szabadgyökök túlsúlya számos betegséghez, kórfolyamatok kialakulásához vezethet. Igen erős antioxidáns védelemmel rendelkeznek a légzőszervek és a bőr, mivel folyamatosan ki vannak téve a levegőben található oxigén (ROS) és nitrogén (RNS) tartalmú szabadgyökök „rohamainak”. Az emésztő rendszer esetében a táplálékokkal visszük be a károsító, toxikus anyagokat, és a keletkező vagy bevitt szabadgyökök okozzák a károsodásokat.

 A szabadgyökök képződése és jelentősége A szabadgyökök igen labilis anyagok az elektron plusz miatt. A legtöbb szabadgyök az oxigénből képződik, de jelentősek a nitrogénből és a lipidperoxidáció során képződő reaktív anyagok is. A reaktív anyagok származhatnak kívülről (exogén forrás) a légkörből, UV fény, sugárzás, dohányzás és toxikus anyagokból, de képződhetnek a szervezeten belül (endogén forrás) pl. gyulladások, fertőzések, egyéb betegségek során. Maga a légkörben található ózon (O3) és a nitrogén dioxid (NO2) is igen reaktív anyag. Az oxigén vízzé alakulása során (ami négy lépcsőben zajlik) a szervezetben képződő szabadgyökök az alábbiak: szuperoxid (O-• 2) és a hydroxylgyök (•OH). Ugyanakkor a közti termék a hydrogénperoxid (H2O2) is ide sorolható. Jól lehet nem gyök, de igen erős oxidáló képességgel bír. A fémek, pl. vas (Fe2+) vagy réz (Cu1+) elősegítik a szabadgyökök képződését. A nitrogén monoxid (NO) nemcsak a sejtekben képződik, hanem a levegőben és a dohányfüstben is megtalálható. A NO az oxigénnel reagálva aktív nitrát gyököt képez (NO- 2). Ezt a nitrát gyököt több peroxidáz enzim (myeloperoxidáz, eosinophil sejt-specifikus peroxidáz) oxidálja és nitrotyrozinok képződnek. A NO oxidációja révén aktív thiyl és thiol gyökök is képződhetnek. A reaktív nitrogéngyökök kialakulásában az arginin aminósav, a nitrogén oxidáz és peroxidáz enzimek is résztvesznek. Miért veszélyesek a szabadgyökök? Mert számos a normális sejtmüködéséhez szükséges anyaggal (fehérje, lipidek és DNS) képes reakcióba lépni és károsítani azok szerkezetét, s ezáltal a működé- süket. Lipidperoxidációnak nevezett jelenségben a sejtmembránnal, lipoproteinekkel és egyéb lipideket tartalmazó anyagokkal lépnek reakcióba a szabadgyökök. A szabadgyökök okozta oxidációs hatásokat a sejtek szempontjából oxidatív stressznek is szokták nevezni.

A sejtkárosodások, amit a szabadgyökök okoznak elősegítik a sejtek apoptózisát (a sejthalált), és a degeneratív folyamatok kialakulását. (Apoptózis: sejthalálhoz vezető folyamat, „önpusztulás”; nekrózis: sejtpusztulás, gyulladásos körülmények között.) A szabadgyökök a sejteken belül beleavatkoznak a sejtszignál folyamatokba is. Az egyes sejtekre jellemző speciális funkció a sejtszignál folyamatokon keresztül mutatkozik meg. A sejtszignált, a sejtreceptorokon keresztül a sejt belsejébe jutó és az ottani rendszereket aktiváló folyamatok jelentik. A sejtszignál a sejtmagban sejt-specifikus gének aktiválódását eredményezi, ami fehérjék, citokinek, kemokinek, növekedési faktorok, enzimek, hormonok, egyéb anyagok stb. képző- déséhez vezet. A ROS-nak (reaktív oxigéngyökök) vagy RNS-nek (reaktív nitrogéngyökök) nevezett anyagok képződése és felszaporodása egyrészt gátolhatja a sejttúlélésért felelős sejtszignál folyamatokat, másrészt gátolhatja az apoptózisért felelős folyamatokat.

Az antioxidánsok felosztása, főbb típusai, és hatásuk Az antioxidánsok lehetnek exogén (kivülről bevitt) vagy endogén (szervezeten belüli) anyagok. Három nagy csoportba oszthatók: 1/ antioxidáns enzimek, 2/ oxidációs láncolatot megszakító 4 anyagok, 3/ fémet kötő fehérjék. Az antioxidáns enzimek közé tartoznak a cataláz, glutathion peroxidáz, szuperoxid dizmutáz enzimek. A cataláz enzimfehérje játszik szerepet a hydrogénperoxid vizzé és oxigénné történő lebomlásában. A sejteken belül a citoplazmában és a peroxiszomának nevezett sejtalkotó részben található. A máj és a vörösvértestek cataláz aktivitása a legnagyobb. Gluthation peroxidáz szintén a hydrogénperoxid és egyéb lipidperoxidok lebomlását segíti elő. Működéséhez szelén nyomelemre van szükség. Minden sejtben megtalálható, a citoplazmában és a mitokondriumokban. Szuperoxid dizmutáz, a szuperoxid szabadgyököket alakítja hydrogénperoxiddá. Attól függően, - hogy milyen fémkötéssel bír és hol található, - nevezik réz és cink, mangán és extraxelluláris (réz és cink tartalmú) szuperoxid dizmutáznak. Az oxidációs láncolatot megszakító antioxidánsokhoz tartoznak a jól ismert vitaminok C, E, A, ubiquinol 10 (Q10) és a flavonoidok. Lipidoldékony antioxidáns az Evitamin (α-tocopherol) és a Q10. Az E-vitamin gátolja a lipidperoxidációt, és ezáltal stabilizálja a membránstruktúrákat és lassítja a degeneratív folyamatokat. A C-vitamin vízoldékony antioxidáns, és számos enzim nélkülözhetetlen része, amelyek a hydroxylációs folyamatokat katalizálják.

A C-vitamin elősegíti az E-vitamin és más antioxidáns hatásos formájának a visszaállítását (az oxidált forma redukálását). Ez a jelenség mutatja, hogy az antioxidánsok másrészről prooxidánsok (oxidációt okozó anyagok) is lehetnek. Ezért kérdéses, hogy nagydózisban és a tartósan adott antioxidánsok kedvező hatásúak maradnak-e, vagy akár prooxidánsokként károsodásokat okozhatnak. Érdekes módon a carotinok közül, az A-vitamin előanyaga a β-carotin – bár a lipidperoxidációt gátolja – a nagy klinikai vizsgálatokban (szív- és érrendszeri, daganatok kialakulásában) a legszerényebb hatással bírt. Ugyanakkor a diabeteses szürkehályog kialakulásának megakadályozásában és egyéb retinopathiákban igen kedvező hatású. A legújabb adatok alapján a C-vitamin sejtbe jutása ugyanazon a receptoron keresztül történik, ami résztvesz a cukor sejtbe jutásában is. Ezért cukorbetegségben csökkent a sejtek C-vitamin tartalma. Fémet kötő antioxidáns fehérjék: lactoferrin, coeruloplazmin, transferrin, albumin. Különösen fontos szerepet játszanak a légutak és az emésztőrendszer természetes védelmében

Az antioxidáns és a testmozgás szerepe

Az antioxidáns és a fizikai teljesítőképesség közötti kapcsolat meglehetősen ellentmondásos. A fizikai aktivitás a szabadgyökök mennyiségének az emelkedésével jár, ám a tartós testmozgás javítja a betegségekkel szembeni ellenállóképességet. Az antioxidáns bevitele a szervezetünkbe az egészségeseknél is előnyös, illetve sok betegség megelőzhető vele, így szem előtt tartva számtalan jótékony hatását, az antioxidáns bevitel mindenképpen előnyös az emberi szervezet számára.

forrás: Dr. Molnár Ildikó: Hogyan tekintsünk az antioxidásokra

Falco nem más, mint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egyedülálló méregkereső kutyája, egy gyönyörű, fiatal németjuhász.

Falco esetében már az Európai Unió által támogatott Helicon Life+ program keretében hónapokon keresztül tartó kiképzés is zárt ajtók mögött zajlott az Országos Rendőr-főkapitányság dunakeszi kutyakiképző iskolájában. Amikor Falco végre a terepen, éles helyzetben bizonyíthatta, mire képes, a nyomozások érdeke miatt maradt inkognitóban. Most, hogy az első sasmérgezéssel gyanúsítottak rendőrkézen vannak, itt az ideje, hogy a nagyközönség is megismerje Falcot, aki nemcsak az ember legjobb barátja, de a sasok is számíthatnak rá.

A 75%-ban európai uniós támogatású, több mint 600 millió forint összköltségű projekt egyik fő célja kontinensünk egyik legjelentősebb ragadozómadár-mérgezési problémájának visszaszorítása. A projekt egyik legkülönlegesebb, Közép-Európában egyedülálló résztvevője Falco, a keresőkutya, melynek feladata a mérgezés és egyéb bűncselekmény áldozatául esett madarak tetemeinek és a mérgezett csalétkek felkutatása, illetve a projektben partnerként együttműködő Nemzeti Nyomozó Iroda speciális nyomozócsoportjának segítése.

Falco – miután az Országos Rendőr-főkapitányság Dunakeszi Oktatási Központjában túlesett a négy hónapos speciális kiképzésén – már bő egy éve van szolgálatban, de az eredményesebb nyomozati munka érdekében mindeddig nem mutatkozott be a nagyközönség előtt, munkájáról csak szűkösen mért információkkal szolgált az MME és a Rendőrség. Ez a hallgatás tört meg nemrégiben az MME fővárosi, Költő utcai központi irodájában, a Jókai-kertben tartott sajtótájékoztatóval egybekötött bemutatón, hogy a média közvetítésével az ország lakossága is megismerhesse Falcot. A hős eb az elmúlt egy évben elért eredményei a következők: 11 megyében végzett több mint 160 terepi keresés és részvétel egy házkutatásban; közel 1000 megtett km gyalogosan, terepen. Összességében 843 fellelt elpusztult állat és mérgezett csalétek, amelyek közül 61 egyértelműen bűncselekményhez kötődik, további 19 esetben pedig felmerült a bűncselekmény gyanúja; a fellelt tetemek és nyomok 64 madár-, emlős- (pl. vidra, vadmacska) és hüllőfajhoz (mocsári teknős) tartoznak, amelyek közül 32 madár- és 11 emlősfaj volt mérgezés áldozata (részletes fajlista Excel táblázata mellékelve). A fellelt tetemek között egyaránt megtalálható volt friss, régebbi, de akár a bűncselekmény bizonyítékainak eltűntetése miatt a föld alá elásott tetem is (így került elő például már az egyik első keresés alkalmával két mérgezett kerecsensólyom). Továbbá részt vett továbbá a tavaly novemberben, a Bükkben lelőtt farkas esetének felderítésében – sikeresen visszakereste a sérülten menekülő állat pihenőhelyeit, majd a meglövés helyét is.

Összességében kijelenthető, hogy Falco már eddigi munkájával és eredményeivel is érezhetően csökkentette a mérgezéses esetek számát, illetve hozzájárult több nyomozás sikeres elindításához és lezárásához is. Sikeres vádemelést követően jelenleg két ilyen ügyben is bírósági ítéletre várnak a vádlottak, amely ítéletek remélhetőleg majd elrettentő precedenst is teremtenek.

Sajnos Falcónak akad bőven munkája hazánkban

Falco, az MME munkatársa számára március második fele kemény munkával és szomorú eredményekkel zárult. Falco  az elmúlt két hétben szinte folyamatosan úton és terepen volt, hogy Bács-Kiskun, Fejér, Békés, Pest és Csongrád megyét (egyes megyéket többször is) érintve felderítsék a bejelentett mérgezéses esetek helyszíneit, illetve emellett fel tudják keresni azokat a „forrópontokat” is, ahol az elmúlt évtizedben kiemelkedően aktívak voltak a madármérgezők.

Ez a típusú munka akkor lenne örömteli, ha Falco nem találna semmit. A helyzet sajnos nem ez, mivel a március utolsó két hétben terepen töltött hét nap alatt, az öt megyében összesen négy fokozottan védett rétisas (két öreg és két fiatal) és két parlagi sas (egyikük öreg), több mint fél tucat védett egerészölyv és három holló, valamint nem védett szajkó, borz és róka mérgezett vagy mérgezésgyanús teteme, illetve mérgezett csalik sokasága került elő! Az okozott közvetlen természetvédelmi károkozás csak a fokozottan védett, példányonként 1 millió Ft természetvédelmi értékű sasok esetében 6 millió Ft! Figyelembe véve, hogy már javában tart a sasok költési időszaka, az öreg madarak elhullásával akár a fészekaljak, két-három potenciálisan reptethető fióka sorsa is megkérdőjeleződik, tehát a közvetett károkozás jóval nagyobb.

Falco sosem pihen

Falconak a mindennapos kimerítő terepbejárás és a megszokott keresőmunka mellett ráadásul gyakran más munkája is akad. A közelmúltban ugyanis Falconak egy rendőrségi házkutatás támogatására is fel kellett készülnie. A felderítés ugyanis nem csak a terep átfésüléséből és a tetemek illetve a mérgezett csalik megtalálásából áll, hiszen amennyiben Falco tetemet talál, minden esetben ki kell hívni az illetékes rendőrkapitányság munkatársait, hogy megtörténjen a nyomrögzítés, elindulhasson a nyomozati szakasz. Ennek a lépésnek a keretin belül a házkutatás is elengedhetetlen, ahol Falco érzékeny orra mással nem pótolható segítséget nyújt a bűnjelek felkutatásában.

Az emberi létről, iskoláról, tanulásról kutattam, amikor erre a nagyon érdekes okfejtésre találtam. Az író egészen a Rousseau féle felismerésétől, egészen napjaink emberi prototípusáig halad végig. Olvassátok szeretettel, illetve arra kérnélek lessétek meg záró szavaimat is. Hiszen akinek van gyermeke, tudja mennyit segíthet fejlesztő játékok használatával.

A nyugati típusú társadalom felépítése a racionális, célratörő, érdekeit határozottan érvényesíteni tudó személyiségnek kedvez. Descartes mechanikus természetfilozófiája óta - amely szerint az anyagi világ sokfélesége a kiterjedtségre vezethető vissza, s a természet leírható a három térbeli dimenzió és az időparaméter segítségével, így például az állatok óraműhöz hasonlatos gépezetek, - a hangsúly a mérhetőségre, a kognitív módszerekre, az egzakt adatokra alapozott definíciókra helyeződik.

Rousseau már a tizennyolcadik században felismerte, hogy a gyermek eredendően jó, csak a társadalmi együttélés rontja meg. A gyermekre elsősorban az érzelmein, a képzeletén keresztül kell hatni, nem pedig racionális érveken keresztül. "A szellem hangja a szíven keresztül szóljon, mert csak így talál meghallgatásra" - mondja. A "Vissza a természethez" jelszót számos reformpedagógiai törekvés zászlajára tűzi: gondoljunk csak Ellen Key, Montessori, Freinet pedagógiájára, vagy a "New School" természetközeli iskolamodelljére. A századfordulón kibontakozó művészetfilozófia és az ebből kinövő "Új iskola" irányzat az enciklopédikus ismeretfelhalmozás helyett az alkotóképesség fejlesztését szorgalmazza. Az ember számára mindkét világmegismerési forma egyaránt fontos: az absztrakt gondolkodás éppúgy, mint a szemléletes, konkrét megismerés. Így tehát a tudománnyal egyenrangú a művészet, mely a valóság megismerésének sajátos formája. Elősegíti a világ értékeinek, szépségeinek felfedezését, feleletet keres az élet nagy kérdéseire, s teszi mindezt érzéki benyomások, élmények alapján.

A civilizáció felgyorsult életritmusa egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy az ember átélje a szép természeti rendet, s alkalmazkodjon törvényeihez. Durkheim rávilágított arra, hogy az időérzék nem velünk születik, az ember szociális időélményét a visszatérő ritmikus időszakokban és a megismételhetetlen időmúlásban éli meg. A kettő között ível azonban az örökkévalóság metafizikája, az időtlenség, a térbeli végtelen. Erre nincsenek tapasztalataink, csupán képzeteink, intuícióink, látomásaink, álmaink lehetnek. Egyre kevésbé adódik azonban alkalom e végtelen tér és időérzékelés megélésére. A hétköznapi feladatok áradata beszűkíti a tudatot, elszürkíti a világképet. A homo sapiens a maga törvényei és saját, önző érdekei szerint strukturálja a folyamatokat. Ez a kapzsiság által vezérelt öngerjesztő tendencia egyaránt rombolóan hat a környezetre, és az életminőségre is. Ebbe a rendszerbe születnek bele, és ebben nevelkednek a következő generációk.

A társadalmi elvárásoknak megfelelően az iskolában az értelmi nevelés hangsúlyossága, az ismeret-túlsúlyos, teljesítményorientált oktatás a jellemző. Mindez az embercentrikus ismeretanyagra építve felerősíti hatását, s meghozza eredményét: az öntelt, csak a jelennek élő, azonnali megvalósulást igénylő, természeti környezetét pusztító embertípust. Pedig elgondolkodtató Seattle indián törzsfőnökének üzenete, miszerint "Nem az ember szövi az élet hálóját, ő csak egy a sok fonal közül. Bármit tesz a hálóval, azt saját magával teszi."

A kognitív elemekre építő, ismeretcentrikus oktatás eredményeképpen ma túlspecializálódott, beszűkült diszciplínák alakultak ki. A természet fogalma az "emberi környezet" kategóriájává zsugorodott, az élettelen és élő létezők kísérleti tárggyá degradálódtak. A Jung féle pszichikus tájékozódás funkciói közül csak a gondolkodást illeti prioritás, az érzés, az intuíció, az érzékelés háttérbe szorul, pedig ezek nélkül lehetetlenné válik a külső és belső világból érkező benyomások kezelése.

Ez az elérzéktelenedési folyamat az emberi kapcsolatokat sem kíméli: általánossá vált az elidegenedés, a hagyományos kultúrák szertefoszlása, az élet értelmét zsákutcában keresők tömege. Konrad Lorenz megfogalmazása szerint: "A fiatal emberekben kell újjáélesztenünk a tudományközpontú és a technomorf gondolkodás által elnyomott fogékonyságot a Szép és a Jó értékei iránt." Új etikára, új szemléletre, új morálra van szükség, mely a természet sokféleségét mint különösen kitüntetett értékkategóriát szemléli. Nélkülözhetetlen tehát a felelősségtudat újraértelmezése, s az értéktisztelet új metafizikájának kialakítása.

Szükséges egy új környezettudományos paradigmaváltás, mely képes a természet-szemléletű tudományos világkép kialakítására, a holisztikus, rendszerszemléletű szintézisre, befolyással van az ember attitűdjére, gondolkodására, cselekvésére. Ennek érdekében fontos a természet szubjektív, érzelmi megközelítése, a létteljességet hordozó természeti szépség és harmónia értéknormatívaként történő átörökítése.

A tökéletes gyermek és a fejlesztő játékok szerepe

Nagyon tetszett ez az okfejtés, érdekes a világ sokat változott. Az, hogyan éljük életünket, csak rajtunk múlik. A gyermekeink élete pedig velünk indul, hiszen tőlünk, szülőktől kapnak megannyi tudást. Szerintem nagyon fontos, hogy sokat foglalkozzunk kicsikénkkel, segítsük a tanulását fejlesztő játékok használatával. Hogy miért pont játékok? Ez nagyon egyszerű, a gyermek úgy tanul, hogy közben nincsen nyomás rajta, nem érzi kényszernek. Fejlesztő játékok nagy számban akadnak, már az ókorban is foglalkoztak a kérdéssel, hiszen onnan ered a sakk, a go és mahjong is.

forrás:Orgoványi Anikó: A természeti-és a művészeti nevelés kölcsönhatása

Elmepallérozás és a logikai játékok

Fontos az elménket pallérozni, erre igény van mind az óvodában, iskolában, majd felnőtt létünkben is. Hiszen az ügyes gondolkodás, logikai készség nélkül lehetetlen az életben való boldogulás. Otthon szívesen kedvelt módszer a családdal a logikai játékok használata. Nem rossz ha az ember szórakozva szeretne tanulni. Ahogy logikai játékok után keresgéltem, rátaláltam egy nagyon érdekes Go bemutatásra. Olvassátok szeretettel:

A go nevezhető a logikai játékok gyökerének

A gó Kínában keletkezett 4-5 ezer évvel ezelőtt, amikor a régi kínai civilizáció virágozni kezdett a Sárga-folyó völgyében és Egyiptomban vagy Mezopotámiában a legelső dinasztiák uralkodtak. A keletkezésének körülményeiről nincsenek információink, de még arról is csak találgathatunk, hogy mi volt a gó eredeti feladata. Az bizonyos, hogy 4000 éves gó táblát és köveket találtak Kínában. Valószínű, hogy nem egyszerűen egy szellemi játék volt, amely csak kellemes időtöltést volt hivatva szolgálni. Jogos a feltételezés, hogy valamiféle vallási rituális eszköz volt, és e szerepe segítette a gót abban, hogy túlélje Kínában a dinasztikus hatalomváltások és polgárháborúk viharait.

Legenda

A legtöbb kutató azon a véleményen van, hogy a gó a jóslás eszköze volt.

Ezt utóbbit alátámasztani látszik az ősi kínai filozófia, amely a kettős égi erők létezését hirdeti, valamennyi hasonlóságot felmutatva Heracleitos dialektikájával. Eszerint minden dolog a világon két ellentétes erő együtteseként jelenik meg úgy, mint ahogy egy nap áll nappalból és éjszakából, az élet életből és halálból, az ember férfiból és nőből és így tovább.

A kutatók szerint az ősi gó tábla jelentette a világmindenséget, amelyben a fehér és fekete kövek - a mai játékfigurák - a pozitív és negatív erők megtestesítői. Ebből a szemszögből már logikus a gó és a jóslás közötti kapcsolat lehetősége. Egy régi kínai gó könyv elmagyarázza, hogy a gó táblán a 19 vízszintes és 19 függőleges vonal által alkotott 361 metszéspont az év napjait és a négy sarok a négy évszak, ezzel szoros kapcsolatra utalva a gó és a jóslás között.

Politikusok és hadvezérek előszeretettel alkalmazták stratégiájuk kidolgozására a japán és kínai polgárháborúk idején. Ugyanis a gó táblát úgy tekintették, mint a harcteret, a fekete és fehér kövek pedig az ellenséges katonai egységek voltak. Így a távol-keleti hadviselésre jellemző nagyszámú, de azonos harci egységből álló hadseregeket kitűnően lehet modellezni az egyforma bábukkal.

A gó, mint versenysport

Akár a sakkot, vagy a bridzset, a gót is lehet versenyszerűen játszani. A hivatásos játékosok játszmáit a Távol-Keleten legalább akkora figyelem kíséri, mint bármely más élvonalbeli sportolóét a világ más tájain.

A gó valójában nem az ellenféllel, hanem magunkkal való küzdelem. Mint minden más versenyen, természetesen elégedettek vagyunk a győzelemmel és letör a vereség, de sohasem játszhatunk jól, ha túl idegesek vagyunk a mindenáron győzni akarás miatt. Ha ezek után vesztünk, hajlamosak leszünk megharagudni az ellenfélre, ha pedig nyerünk, megbánthatjuk őt a sikerünk fölött érzett, leleplezetlen büszkeséggel.

A játékos gondolkodási ideje a modern góban 30 perc és 10 óra között van megszabva. Ha valakinek elfogy az ideje, akkor még nem biztos, hogy vesztett, mert életbe lép a byo-yomi szabály. Ilyenkor a játékosnak minden lépését rövid idő, például 30 másodperc alatt kell megtennie. Ha a byo-yomi-ra adott idő is elfogy, és az alatt nem lépte meg a kiszabott lépésszámot, úgy veszít, még akkor is ha egyébként nyerésre állt, azaz több pontja volt.

A góban nincs lépéskényszer, sőt a játék befejezéséhez elengedhetetlenül szükséges ez a szabály, hiszen akkor van vége egy partinak, ha mindkét fél passzol azaz nem lép.

Gó és egyéniség

Matematikailag bizonyítható, hogy minden állásban van optimális lépés, de rendkívül nehéz ezt megkeresni minden esetben. Ahány ember annyi agy. Még egy egyszerűbb gó játszmában is minden ember másképpen gondolkodik. A gó rávilágít az emberi természet különbözőségének gazdag skálájára.

Egy játszma jó alkalmat adhat az ellenfél természetének megismerésére és könnyen meglehet, hogy a játszma végére a két játékos bensőséges baráttá válik.

Megfigyelhető, hogy agresszív lelkületű emberek vérfagyasztó módon vetik magukat az ellenfélre a táblán, és iszonyú "vérfürdőket" produkálnak, míg vannak galamblelkületű játékosok, akiknek stílusára a szelídség és a visszafogott elegancia jellemző.

Az igazan érdekes az, hogy mindkét stílusnak megvannak a képviselői az élmezőnyben, tehát a jó játék nem függ okvetlenül a stílustól.

Játék a gyermekkel - logikai játékok haszna

Szülőként nem szabad megfeledkeznünk a játékok fontosságáról gyerekünk életében. Gyermekünk eleinte plüssökkel játszik, óvodás korában viszont egyre nagyobb szüksége van a fejlsztő logikai játékok használatára. Ezek fogják később segíteni az apróság számos képességének erősödését, és felkészíteni az iskolaérettségre. Logikai játékok között bőven válogathatunk az áruházok polcain. Nagyon fontos, hogy a játékot ne bízzuk egyedül az ovónénira, tanárnénire. Üljünk le esténként mi is játszani gyermekünkkel.

forrás: Balogh Pál - A gó

Előző bejegyzésemben foglalkoztam az ókori görögök egészségtudatával és testi-lelki eszményképével. Ebben a hozzászólásban szeretnék kitérni az egészséges életmód véleményem szerint egy igen fontos alappillérére, a megfelelő vízfogyasztásra. Tudtad, hogy egy csecsemő testének közel 80%-a víz? Egy felnőtt emberének pedig 60-70%. Ne lepődjünk meg, hogy ezt a folyadékot folyamatosan pótolni kell. Fogadjátok szeretettel:

Az orvosok alig támogatják a H2O megelőző és gyógyító szerepét, de Dr. Batmanghelidj tanulmányozta a víz emberi szervezetre gyakorolt hatását és úgy találta, hogy ez a létező legjobb fájdalomcsillapító és megelőző terápia.

Dr. Fereydoon Batmanghelidj, egy nemzetközileg elismert, híres kutató, szerző és a víz természetes gyógyító erejének szószólója. 1931.-ben született Iránban. A skóciai Fettes Egyetemen végzett és a London Egyetem St. Mary Kórházában szerzett gyakorlatot, ahol Sir Alexander Fleming, a penicillin feltalálója kezei alatt dolgozott.

Dr. Batmanghelidj Iránba való visszatérése előtt Angliában praktizált, ahol kulcsfontosságú szerepet töltött be a kórházak és orvosi központok fejlesztésében. Mikor 1979-ben az iráni felkelés kitört Dr. Batmanghelidj-et egy kevésbé ismert helyre szállították, és mint politikai foglyot az Evin Börtönben tartották fogva 2 évig és 7 hónapig. Ott fedezte fel a víz gyógyító erejét. Egy éjjel egy fiatal rabot kellett gyógyítania, gyomorfekélyes fájdalmai voltak. Mivel semmilyen gyógyszer nem állt rendelkezésére, ezért Dr. Batmanghelidj adott neki 2 pohár vizet. 8 percen belül a rab fájdalmai megszűntek. Ezt követően a rabnak minden harmadik órában újabb 2 pohár vizet kellett innia és teljesen fájdalommentessé vált az ott töltött további 4 hónap alatt.

Dr. Batmanghelidj sikeresen kezelte 3000 fiatal rab stressz okozta gyomorfekélyeit pusztán csak sima vízzel. A börtön hónapjai alatt intenzív kutatásba fogott, hogy megismerje a víz megelőző és gyógyító hatását különböző fájdalmas degeneratív betegségekben. Evin kitűnő „stresszlabornak” bizonyult és hiába ajánlották fel neki, hogy korábban kiengedik, Dr. Batmanghelidj további 4 hónapot töltött benn, hogy befejezze tanulmányát a kiszáradás folyamata és a különböző vérző fekélyes betegségek közötti kapcsolatról. Munkája megjelent 1983-ban a Journal of Clinical Gastroenterology folyóiratban, valamint 1983. június 21-én a The New York Times Science Watch-ban. 1982-ben, szabadulása után Dr. Batmanghelidj megszökött Iránból és Amerikába költözött. Ott kezdte el kutatni az emberi test krónikus véletlenszerű kiszáradását. Tanulmányait 1991. és 1992-ben közzé tette a “Journal of Science in Medicine Simplified” újságban. Dr. F. Batmaghelidj 1992-ben megírta első önálló könyvét “Your Body’s Many Cries for Water” címen, ahol azt állítja, hogy a száraz száj a kiszáradás nem megbízható indikátora. A test fájdalommal jelzi a vízhiányt. A kiszáradás fájdalmat és sok degeneratív betegséget idéz elő, mint az asztma, köszvény, ízületi gyulladás, magas vérnyomás, időskori cukorbetegség és sclerosis multiplex. Dr. B. üzenete a világnak: „Nem beteg vagy, hanem szomjas! Ne gyógyszerrel kezeld a szomjúságod!”

Jó, ha tudod:

Hogyan száradunk ki? A mindennapos tevékenységei során egy átlagember kb. 3-4 liter (10-15 pohár) vizet veszít vizelettel, széklettel, izzadással, lélegzéssel. Az elvesztett mennyiséget vízzel, illetve folyadékkal és étellel kell pótolni. 1-2 liter vizet csak a lélegzés során veszítünk. A bőrlégzés a hőszabályozó képességünk fenntartásáért 90%- ban felelős. Mozgás, izzadás, láz, hasmenés, betegség jelentősen meg tudja növelni az elvesztett víz mennyiségét. A megnövekedett vízveszteség két legáltalánosabb oka az intenzív testmozgás és az izzadás. Habár mindannyian ki vagyunk téve a kiszáradás veszélyének, mégis a legsérülékenyebbek a csecsemők, a fiatal felnőttek és a sportolók. Ők vagy nem képesek megfelelően kifejezni a szomjúság érzetüket vagy képesek észlelni és nem tudnak időben tenni valamit. Honnan tudom, hogy kiszáradtam? Ha szomjas vagy, akkor az azt jelenti, hogy a sejtjeid más kiszáradtak. A száraz száj a kiszáradás legutolsó jele kellene, hogy legyen. Azért történik, mert a szomjúságérzet addig nem fejlődik ki, míg a testnedvek károsodása jóval a normális működéshez szükséges szint alá nem esik.

Vizsgáld a vizeleted, hogy lásd kiszáradtál-e vagy sem:

• A megfelelően hidratált test tiszta, színtelen vizelet bocsát ki magából.

• Az enyhén kiszáradt testnek sárga színű vizelete van.

• A súlyosan kiszáradt test narancssárga vagy sötét színű vizeletet produkál.

Az enyhe kiszáradás jelei: fáradtság, csökkent koordinációs képesség, száraz bőr, kevés vizelet, száraz nyálkahártya a szájban és orrban, ingadozó vérnyomás és gyenge ítélő képesség. A stressz, asztma, fejfájás, allergia, magas vérnyomás és még sok más súlyos betegség a krónikus kiszáradás eredménye.

Az egészséges életmód alappillérei

Az egészséges életmód legfontosabb alappillérei a testi-lelki harmónia. Nincs olyan táplálékkiegészítő vagy vitamin, ami hatékonyan képes kifejteni hatását, ha lelkünk nincs egyetértésben testünkkel. Ezért nagyon fontos szem előtt tartani, hogy amikor az egészséges életmód szóba kerül, először magunkban kell helyretennünk a gondolatainkat, érzéseinket, majd pusztán odafigyeléssel, sok folyadékfogyasztással és helyes táplálkozással máris tehetünk az egészséges életmód elérése érdekében.

 Forrás: Tóth Beáta: Nem beteg vagy, hanem szomjas!

Sok mozgás és sport, megfelelő táplálkozás, megfelelő mennyiségű víz bevitele a szervezetebe, a mértékletesség és a lekli egyensúly megőrzése, ezt jelenti napjainkban az egészséges életmód. Lássuk csak, miről is szólt ez az ókori görögöknél.

Az egészség, mint érték már a legrégebbi emberi közösségek tagjai körében is megfogalmazódott. A test és lélek, az ember és társai, az ember és környezete közötti harmóniának a jelentőségét is minden bizonnyal már az ősi időkben ismerték. A tanulmány az ókortól a 18. századig áttekinti – több jellemző példa, forrás segítségével, ám a teljesség igénye nélkül – a különböző korszakok, kultúrkörök, neves tudósok egészségről vallott felfogását. Az antikvitás athéni ideálja, az egészségről megfogalmazott keresztény és muszlim tanítások, illetve olyan kora újkori és felvilágosodás korában élt szerzők művei, mint Apáczai Csere János, John Locke, Friedrich Hoffmann írásai jelentik a vizsgálódás alapját. Az eddig elvégzett forráselemző munka – amit szándékaink szerint időben és térben kiterjesztett kutatások követnek a közeli jövőben – azt mutatja, hogy a reneszánsztól kezdve az „egészség” fogalmán európai elődeink egyre inkább a test egészségét értették szemben a korábbi, a lélek és a test harmóniáját hangsúlyozó, a lélek kiteljesedését, annak egészségét fontosabbnak tartó tanításokkal.

Egészséges életmód az ókori görögöknél és rómaiaknál

A természeti népek életmódjának kutatására alapozva elmondható, hogy az egészség, mint érték már a legrégebbi emberi közösségek tagjainak tudatában is jelen volt. A test és lélek, az ember és társai, illetve az ember és környezete közötti harmóniának a jelentőségét is minden bizonnyal már a legrégebbi időkben ismerték. A kulturális antropológia, a néprajz és más diszciplínák eredményei azt mutatják, hogy a régi (természetes) világkép organikus világkép volt, a holisztikus szemléletből pedig következett az ember egészségének komplex fogalmi felfogása. (Felfogása és érzékelése, de nem a leírása, pláne nem a tudományos elemzése: ez az, ami leginkább valóban az elmúlt két évszázad eredménye.)

Jelentős kutatási feladat lenne a természeti népek egészségképének vizsgálata, csakúgy, mint az ókori folyamvölgyi kultúrák pontosabb megismerése. E helyen azonban bevezetésként a nevelés- és orvostörténetből is ismert néhány forrás alapján a klasszikus görög világ egészségfogalmáról adunk rövid jellemzést. A görög poliszok világában a talpraesett, bátor, leleményes, erős és szép testű, erényes ember eszményítése olvasható ki az eposzokból és mitológiai történetekből. Bár poliszonként eltért a nevelési és az orvosi gyakorlat, Spártától Athénig úgy vélték az időszámításunk előtti századokban, hogy az ember nagyban felelős egészsége alakulásáért. Éppen ezért a testedzésnek, a sporttevékenységeknek meghatározó helye volt a görög gyerekek és felnőttek életében. Az athéni eszmény, a kalokagathia azonban ennél jóval többet takart, és akár korabeli „egészség-definícióként” is felfogható: szép és jó ember nevelése volt az athéni cél. Azaz egészséges testű és lelkű emberé, akinek választott istennője (Hedónéval szemben) Areté, az erény megtestesítője. A görög orvoslás fejlődésének történetében kiemelkedő jelentőséggel bírt az elméleti eredmények gyarapodása. Az egyetemes természet eredetét és okát kutató görög tudósok kiemelt helyen foglalkoztak az ember külvilághoz való viszonyával.

A századunkig meghatározó, számtalan formában átvett és zsinórmértékül szolgáló görög orvosi-elméleti rendszerek (pl. a hippokratészi iskola tanításai) az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését hangsúlyozták, és nem magát a gyógyítást. A testnedvekről szóló, azok tulajdonságaiból kiinduló tanítások meghatározóak voltak, és nagyban hatottak a zsidó- keresztény gyökerekkel bíró középkori Európa és a muszlim világ későbbi századaiban, befolyásuk jelentős volt az egészségről való gondolkodás szempontjából. A római korban eleinte nagy nehézségekbe ütközött a görög medicina eredményeinek elterjedése, mert a rómaiak a görög világ meghódításának időszakában (Kr. e. 2. század) a természetgyógyászathoz, illetve mágikus eljárásokhoz folyamodtak a betegségek orvoslása és az egészség fenntartása kapcsán. A családokban a teljhatalommal bíró apa, a pater familias volt a kulcsszemély az egészség-megőrzés vonatkozásában. Az ő szava döntött minden, a családot érintő kérdésben. Sok forrás tanúskodik erről, például Marcus Portius Cato: „De agri cultura” című műve, melyben leírta egy római major egészségügyi körülményeit. Az ókori római nevelés történetében az egészségnevelés főként a test edzésére korlátozódott, bár korántsem lehet a testkultúra olyan kultuszáról beszélni a Római birodalom esetében, mint Athén poliszában. A keleti, illetve a görög orvosi eredmények végül mégiscsak beszivárogtak a rómaiak gondolkodásába, és Galénosz, Dioszkoridész és mások művei évszázadokra meghatározó jelentőségűvé váltak az egészségfogalom alakulása kapcsán.

Az egészséges életmód a reneszánsz korában

A világ akkorát változott ebben az időben, hogy még a latin nyelvkönyvekben is megjelentek az egészséges életmód, helyes táplálkozás és ruházkodás témakörét taglaló szövegek – a régi, ókori történetek mellett. Fontos, hogy bár a kiadott könyvekben a szerzők gyakran utaltak arra, hogy az egészséges életmód a lélek és test harmóniáját jelenti, a napi, praktikus tanácsokat adó brossúrák, túlnyomórészt a test egészségéről és edzéséről, illetve gyógyításáról szóltak. Így kijelenthetjük, hogy abban az időben az egészséges életmód nagyrészt a test egészségét jelentette.

forrás: Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin: Gondolatok az egészségről — az ókortól a 18. századig

Lakásunk színes textil kiegészítői

Nagyon fontos számunkra, hogy egy fárasztó nap után jól essen hazatérni otthonunkba. Sokan választunk a csodás bútorokon kívül számos kiegészítőt lakásunkba, hogy feldobjuk a tereket. Ilyen kiegészítők a  különféle lakás textilek, díszpárnák, kendők vagy éppen a csinos konyhai textilek is. Amikor az ember csinosítgatja otthonát, gyakran elfeledkezik, hogy honnan is ered ez a szokás. Ismerkedjünk hát meg egy jobban a magyar textil történelemmel:

A két háború között a magyar textilipar egyedülálló fejlődésen ment át. Az 1920-as évek elején a magyar gyáripar beruházásainak egyharmada e területre jutott. 43 új üzem létesült, 14 cégnél jelentős bővítésre került sor. A textiltervezésre azonban ez a nagy átalakulás nem volt hatással. Iparművész tervező alkalmazásáról, illetve munkájáról egyetlen adatunk van: Marcel Jean, a kiváló francia szürrealista festő, aki 1938 és 1945 között Magyarországon élt, s akit festő barátai az Európai Iskola tiszteletbeli tagjává választottak, a Goldberger-gyárnak tervezett textilmintákat. Ezek kivitelezése elmaradt. A gyárakban valószínűleg több tervező is dolgozott, mert az Iparművészeti Iskolában 1921-től esti tagozaton folyt tervezőképzés. 1927-től pedig nagyipari textiltechnológiát is oktatnak.

A korszak hivatalos ízlése a neobarokk volt, amely a reprezentációt előtérbe helyezte. Ettől pedig elválaszthatatlan a falikárpit. E felismerés jegyében alakulhatott meg 1920-ban a Greco Gobelin Részvénytársaság, amely régi kárpitok és bútorhuzatok másolásával, illetve művészek által tervezett kartonok kivitelezésével foglalkozott. A nehéz gazdasági helyzetben azonban csődbe került, ekkor Budapest vette át, és 1927-től Fővárosi Gobelinszövő Műhely néven működött tovább. Ez a cég kivitelezte 1926 és 1928 között a képviselőház elnökének fogadószobájába szánt 36 négyzetméteres kárpitot, amely Trianont követően a legnagyobb méretű munka volt. Rudnay Gyula pályadíjnyertes műve a pusztaszeri országgyűlést ábrázolja. Más festők (Iványi Grünwald, Boromissza Tibor) is készítettek kartonokat a cégnek; az 1930-as években pedig két fiatalabb festő foglalkozott a műfajjal: Pekáry István, aki népies-naiv előadásmódot képviselt, illetve a római iskolás Domanovszky Endre, aki majd az 1956 utáni időszakban lesz e műfaj egyik reprezentánsa.

Az említett munkák szövött festményeknek tekinthetők. A falikárpit mestereként a két háború között teljesedett ki Ferenczy Noémi művészete. 1919 után emigrációba ment; élt Németországban, Bécsben és Rómában, majd az 1930-as évek elején tért vissza Magyarországra. Ekkor alakult ki a neoklasszicizmus jegyében művészetének karaktere. Alakjai jelképesek: a mindennapi munkásembert – legyen az író, földműves, vasmunkás – örökítik meg dekoratívan stilizált, nagy foltokból épülő kompozíciói, amelyek színvilága a vele egyidejű posztnagybányai piktúra pasztellesen meleg impresszionista tónusaival tart rokonságot. Panteisztikus hangulat hatja át munkáit, amelyekben az 1930-as évektől mind nagyobb szerepet kap az ugyancsak egyszerű formákra redukált tájábrázolás.

A par excellence textilművészet legjelentősebb egyénisége ebben a periódusban P. Szabó Éva. Az ő pályája is a festőiskolából vezet a textilszövéshez. Bortnyik Sándornál és Csabai Ékes Lajosnál, majd Németországban tanult, végül Bécsben, a Wiener Werkstätténél dolgozott. Onnan hazatérve hozta létre 1931-ben saját műhelyét, ahol először szövött anyagokat, hamarosan nyomott textileket készített. Egyedi megrendelésre főleg lakástextilek (bútorszövetek, nyomott függönyök és dekoratív kárpitok) kerültek ki keze alól, amint azt az art deco mértéktartó változatát mértani mintákkal vagy stilizált figurális díszítéssel képviselő munkák tanúsítják. A Kossuth Lajos utcában saját üzletet nyitott. Többnyire az ő bútorszöveteivel készültek Kozma és Kaesz bútorai.

1945-től a gobelin oktatását rövid időre a Képzőművészeti Főiskola vette át. Amikor azonban 1949-ben az Iparművészeti Főiskolán újjászervezik a Textil-Gobelin Szakot, a tanszék vezetője a festő végzettségű, de a háború előtt szövöttanyag- és bútortervezéssel is foglalkozó Schubert Ernő lesz. Irányításával indult meg a nagyipari tervezőképzés (nyomott-, szövöttanyag, illetve divattervező szakon), a kárpit oktatását pedig Ferenczy Noémira bízták.

A kárpitművészet az 1950–1960-as években jobban kötődött a korabeli képzőművészethez, mint az iparművészethez. E kárpitok javarészét festők (Domanovszky Endre, Hincz Gyula, Pekáry István, Eigel István, Redő Ferenc, Kádár György) készítették, csak kisebb részben kaptak feladatot textiltervező művészek: Bán István, Fett Jolán, Solti Gizella, Szécsényi Lenke. E munkák főként közületi megbízásra készültek; párt- és tanácsi székházakba, kiemelt közintézményekbe, ennek megfelelően témakörük gyakran ideologikus volt. Az 1960-as évek derekától megszaporodnak a civil helyszínek: könyvtár, művelődési ház, szálloda. Ekkor átalakult a stílus: mind több lesz a dekoratív kompozíció, s e díszítőtevékenységben az 1960-as években érik be Pécsi László és Hajnal Gabriella művészete.

Textil dekoráció

Mielőtt erre a szövegre találtam volna, nem is gondoltam, hogy a konyhai textil, kárpit és kiegészítők története is ilyen távolságba nyúlik vissza. Érdemes hát kicsit jobban megismerkedni a textil történelemmel. Érdemes kicsit jobban körbejárni ezt a témát, és aszerint választani otthonunkba új dekorációt.

forrás: Kollega Tarsoly István: Kultúra, művészet, sport és szórakozás III. kötet