Nehéz téma a következő, amit hoztam: öregedés, időskor, időskori betegség, Alzheimer-kór, testi és szellemi öregedés. ezek nagyon nehéz témák, mégis be kell látnunk, hogy nincsen élet halál nélkül.

Idős szeretteink gondozása nagyon nehéz feladata életünknek. Nem könnyű szeretett szüleinket, nagyszüleinket látni megöregedni, mégis csodálatosan széppé és szeretettelivé tehetjük öregkorukat:

A szenvedés első pillantásra elfogadhatatlan és félelmet kelt. Ám azáltal, hogy Krisztus magára vette fájdalmainkat, meghalt értünk a kereszten és feltámadt, értelmet adott a szenvedésnek, a reménységet és az életet állította elénk. A mai világ az erőt és a hatalmat tiszteli, de sokszor nem tud választ adni a lét alapkérdéseire. Éppen ezért fontos az idős emberek küldetése.

A betegség általában hirtelen jön. Nem készülünk, nem készülhetünk fel rá. Az sem jó, ha egyfolytában attól rettegünk, hogy mi fog történni, de egy baleset, egy betegség bármikor beüthet. Már a jegyesoktatáson fel lehet hívni a figyelmet, hogy gondolkozzunk el azon, vajon mi lesz szüleinkkel, ha öregek, magatehetetlenek lesznek. Elviselem-e az anyóst? Magunkhoz vesszük-e az alkoholista apát? Mi lesz az Alzheimer kórossal? Megkönnyíti az együttműködést, ha jó kapcsolatot alakítunk ki apósunkkal, anyósunkkal.

Mi tehetünk? Törekedjünk arra, hogy a hozzátartozóink részei legyenek az életünknek. Nem feltétlenül fizikai, hanem lelki értelemben. Könnyebb lesz akkor adni is és elfogadni is így, ha nehéz helyzetbe kerülünk.

Segítsünk szüleinknek minél tovább fenntartani az aktív öregséget. Segítsünk annyit, amennyi szükséges, de azt mindenképpen. Ne gondozzuk túl időseinket, amit meg tudnak csinálni, azt ők csinálják meg, mert ezzel is hasznosnak érzik magukat. Mindig találjunk ki valamit számukra, hogy érdemes legyen felkelniük, hogy legyen valami feladatuk, mert számukra ez jelenti a jövőt. Éljük a gyerekeink elé idős szüleink ápolását. Gondoljunk emellett arra is, hogy rajtunk is múlik, milyen öregek leszünk. Vezessünk egy füzetet, milyen öregek szeretnénk, és milyenek nem szeretnénk lenni.

Időseink gondozásával kapcsolatban fontos a lelkiismeret-furdalás feloldása. Nem biztos, hogy mindig a család feladata az ápolás. Fürkészni kell minden helyzetben, mi az Isten terve. A 24 órás ápolás tönkreteheti a családot, a feleséget. Nem biztos, hogy ez az egyetlen út a szeretet kimutatására. Akármi legyen is a megoldás, szeretettel törődni idősünkkel: ez a legfontosabb. Amit pénzzel meg lehet oldani, azt bizonyos esetekben úgy kell megoldani. Nem kell és nem is szabad szégyellni, ha nem bírjuk az otthonápolást. Ha nem tudjuk ezt megtenni, akkor másképp tartsuk fönn a kapcsolatot. Látogassuk meg olyan gyakran idős hozzátartozónkat, amilyen gyakran időnk engedi. Minden szituációban megtalálhatjuk a törődés és szeretet megfelelő formáját.

Sok idős számára az a legnagyobb szenvedés, hogy mások gondoskodnak róla, hogy nem képes önmaga ellátására, lehet oldani ezt a fájdalmat is. Lehet ebben az a kincs, hogy mások szerethetnek, és ezt elfogadhatjuk.

Akkor a legnehezebb megvalósítani a jelmondatunkat: "Derűvel a jövőbe!", ha se derű, se jövő nincs. Márpedig ez az időseknél gyakran előfordul. Szörnyű egy depresszióssal együtt élni. Ilyenkor a napról napra, percről percre élés segíthet. Derűforrás lehet egy leejtett kanál, jövő pedig a délutáni jó film.

A halál és a szenvedés nevel szeretetre (nem az önszeretetre), amelynek új mélységeit és magasságait ismerhetjük meg. Nevel kitartásra. A halálos betegség, a haldoklás, a halál nem 50 perces tv film. Nevel nehéz döntések meghozatalára, az otthoni halál esetén felelősségvállalásra, nevel arra, hogy minden látszólagos értelmetlenség, zsákutca végén a szerető mennyei Atya áll.

Mit tanulunk időseinktől saját életünkről és halálunkról?

Amikor édesapám magatehetetlen betegként - elhagyva mindenét - hozzánk került, ez arra indított, hogy feltegyek magamnak néhány kérdést:

Én mit viszek majd magammal (ha baj ér, ha lebénulok, ha meghalok...)? Érdemes gyűjtögetni? Mit érdemes gyűjtögetni?

Rendben vannak-e a dolgaim? Kik raknak majd utánam rendet, ha történik velem valami? Mit fognak találni? És mit csinálnak majd azzal, amit találnak?

Vannak-e igaz barátaim? Ápolom-e a kapcsolataimat? Ki látogatna engem, ha az egész szűk családom elveszne?

Tudok-e kérni? "Néma gyereknek..."! Van-e bennem alázat a kéréshez, a segítség elfogadásához?

Időskor - Alzheimer-kór és megelőzés

Az Alzheimer-kór egyike a legrettegettebb betegségeknek, míg egy öregedő társadalomban előfordulása egyre gyakoribbá válik. Bizonyos értelemben az Alzheimer-kór áldozata érintett a legkevésbé. mivel az öntudat lángja egyre kisebbé válik. az Alzheimer-kór nagyon nehéz a családtagoknak, mivel a beteg szellemi és testi egészsége fokozatosan hanyatlik.

Friss kutatások szerint az érhálózat és szív karbantartása, a megfelelő táplálkozás, rendszeres mozgás és a vérnyomás karbantartása segíthet a megelőzésben.

Forrás: Családok a családokért egyesület

Azt mondják, mindenkinek egyéni döntése, hogyan alakítja életét. Ezzel természetesen egyetértek, de nem tudok elmenni a cigaretta súlyos egészségkárosító és öregedés gyorsító hatásai mellett. Nem, a cigaretta nem elsősorban az idegrendszert rombolja, mint a túlzott alkoholfogyasztás. Ellenben káros a saját és környezetünkben élők egészségére és különféle betegségek kialakulásáért is felelős. Nem utolsósorban pedig rengeteg méreg jut a szervezetünkbe, elősegíti a gyorsabb bőr öregedés folyamatát, ráadásul még a szaga is nagyon kellemetlen.

Nem csak az alkoholizmus, de a nikotinélvezet is népbetegséggé vált hazánkban. Ezt az átkozott növényt a tiltások és adóztatások ellenére, azóta szívják Európában, amióta ide behozták. Olyan kóros mértéket azonban még sohasem öltött, mint országunkban az utóbbi évtizedekben. Nemre, korra való tekintet nélkül gátlástalanul büdösködnek vele. Úgy negyven évvel ezelőtt még a legalpáribb viselkedésnek számított, ha valaki az utcán rágyújtott. Ma az emberek egy része füstburokban közlekedik a városban. A szellőzetlen bérházi lépcsőházban éppúgy szívja és fújja, mint a liftben. Mind inkább terjed az a szokás, hogy magánlakásba is égő cigarettával lépnek be, jó ha előbb lezser mozdulattal elpöckölik vagy a küszöbön széttapossák.

Elgondolkoztam azon, hogy milyen fölháborodással fogadnák a "tisztes" társaságban, ha nem modorizálnám magamat, és az emésztés során termelődött gázoktól nyilvánosan megszabadulva, ferde illatot árasztanék. Pedig ez kevésbé mérgez. Ugyanakkor a dohányzók fölváltva és egyszerre eregetik felénk pusztuló fogaik, szájuk, gyomruk bűzét, amelyből ráadásul a nikotin mérge is száll. Ezt az "etikát" a társadalom elfogadta és úgy tűri, mintha normális emberi viselkedés lenne! Ránk kényszerítve nem dohányzókra a passzív módon bekövetkező nikotinmérgezést.

Szívünket, ereinket, egész keringési rendszerünket, légzőszerveinket, idegrendszerünket bénító, szűkítő és pusztító méreg ez, amely a legerősebb szervezetet is kikezdi. A sárga ujjak, fogak, a leszürkült, ráncos arc, a szüntelen köhécselés, a hörgőváladéktól éjszaka sem pihenő, egyre kimerültebb test, végül a szaporodásnak indult rákos sejtek jelzik a visszavonhatatlan tényt.

Nézem a kórházi osztály lépcsőházában, WC-jében megbúvó, feszülő hasú kismamákat, akik veszélyeztetett terhességükkel kerültek ide. Nem hajlandók szenvedélyükről lemondani. Kalákában szívják a cigarettát. Ők már nemcsak magukat pusztítják, hanem a jövő nemzedéket is. Ehhez pedig nincs joguk! Egyetlen szülőnek sincs joga kissúlyú, biológiailag eleve károsodott egyedet a világra hozni! Olyan (a társadalom részéről ma még büntetlenül maradó) bűn ez, amely egyfajta magzatgyilkossággal és társadalomrontással ér föl.

Az emberi test anyaga a legújabb kutatások szerint 110-120 éves életre alkalmas. Ki tudja ezt kihasználni? Naponta mindent megteszünk azért, hogy 30, 40, 50 éves korban szívinfarktusban, agyvérzésben, érszűkületben elpusztuljunk. Ennyit ér nekünk a saját és az utódaink élete?

Cigaretta, öregedés vagy hosszú élet

Elég radikális fent említett író véleménye, viszont sajnos több dologban is igaza van. a dohányzás károsan hat az érrendszerre, a belső szerveinkre, ezáltal gyorsítva az öregedés folyamatát. Nagyon szomorú az is, hogy néhány kismama nem tudja letenni a cigarettát, ezzel károsítva magzatát.

Legalább arra legyünk tekintettel - ha nem is a szervezetet érintő külső-belső öregedés zavar a legjobban - ne tegyük ki gyermekeinket a füst káros hatásainak.

Forrás: Szenti Tibor: Egészségünkért! Tanácsok lakosságunk testi és lelki egészségének megőrzéséhez

Az életkor előrehaladtával, ahogy elindul az öregedés folyamata a nyelvhasználatunk és egyben beszédünk folyamatosan változik. A hormonális hatásoknak, a tüdőkapacitás csökkenésének, illetve a beszédszervek elöregedésének a következményeként megváltozik a zöngeképzés tisztasága és az alaphangmagasság; pontatlanabbá válik az artikuláció; orrhangzós színezetővé válhat a beszéd. Az akusztikai-fonetikai elemzések azt mutatják, hogy – bár nagy egyéni különbségek vannak a beszélők között – az idősek és a fiatalok beszédprodukcióját összevetve szignifikáns különbség tapasztalható az alaphangmagasságban, a jel/zaj viszonyban, a zönge minőségét meghatározó jitterben és shimmerben, illetve (a magánhangzótól függően) az F1 és az F2 értékekben. Az időskori beszédprodukcióra a kognitív változások is hatással vannak. A kognitív pszichológiai kutatások szerint a verbális feladatokban, az emlékezeti terjedelem és a verbális analógiák területén az életkor előrehaladtával a teljesítmény csökken. A csökkenés mértéke azonban nem azonos minden feladattípusban: azokban a feladatokban, amelyek jól begyakorolt verbális ismeretekre kérdeznek rá, nem változik a teljesítmény; amelyekben azonban számít a gyorsaság, illetve az emlékezeti, döntési folyamatok is szerepet kapnak, azokban a teljesítmény jelentősen romlik.

Időskorban lassul a gondolkodás sebessége, zavarttá válhat a finommozgások koordinációja, ez a bonyolultabb szavak kiejtését nehezíti, illetve a felidéző emlékezet apró kihagyásai csökkentik az aktív szókincset. Mindezen változások magukkal vonják azt, hogy lassulnak az artikulációs működések és a beszédtempó. Az idősekre jellemző átlagos artikulációs tempó 10,0 hang/s. Saját korábbi kutatásomban azt találtam, hogy a spontán beszéd során az artikulációs tempó és a beszédtempó vonatkozásában jelentős eltérés van a fiatalok és az idősek között, de a szünettartás aránya megegyezett a két életkori csoportban. Ugyanakkor mind a fiataloknál, mind az időseknél nagy egyéni különbségek vannak. Az idősebb életkorú népesség általánosan elfogadottan a 60 évesek és az annál idősebbek rétege a társadalomban. A WHO szerint az egyes életszakaszok és a hozzájuk tartozó életkorok a következőképpen alakulnak: 50–60-ig áthajlás kora, 60–75-ig idősödés kora, 75–90-ig időskor, 90 év fölött aggkor és 100 év felett matuzsálemi kor. A hangszínezet minősége a hatvanadik életévtől kezd változni, az agy sorvadása pedig a 60–65. életévtől válik makroszkóposan megfigyelhetővé.

A vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy az öregedés menetében az intelligenciát tekintve hetvenéves korig jelentős különbségek találhatók az egyének között. Egy longitudinális kutatásban a 60–80. életévig terjedő tartományban vizsgálták a kísérleti személyek intelligenciáját. Azt találták, hogy közülük sokaknak állandó maradt a teljesítménye; sőt egyeseknek (habár igen alacsony arányban) a 70-es éveikben fokozódott a teljesítményszintje (vö. Czigler 2000). A kognitív változások hátterében az öregedéssel együtt járó idegsejtpusztulás áll. A férfiak agyának súlya 70 éves korra 10%-kal, a női agy súlya 5%-kal csökken; 80 éves korra ez a csökkenés nemtől függetlenül 17% (Degrell 2000). Változik az idegrendszer morfológiai struktúrája is: csökken az agyban a dendritek (az idegsejtek közötti kapcsolatot biztosító nyúlványok) száma; az idegrostok körüli myelinburkolat károsodik, így az információáramlás egyre nagyobb nehézségbe ütközik; illetve lecsökken a dopaminszint is.

A kognitív változások a nyelvhasználatban a leggyakrabban és legáltalánosabban szóelőhívási nehézségekben jelentkeznek. Angol anyanyelvű idősek és fiatalok beszédprodukcióját összevetve azt találták, hogy az idősek több félreérthető nyelvtani szerkezetet produkálnak, illetve több a bizonytalansági megakadás a beszédükben, mint a fiataloknál, és ez a szótalálás nehézségére is utalhat (Kemper 1992). Több kutatásban elemezték a „nyelvem hegyén van” (TOT ’tip of the tongue’) jelenséget időskorban és fiataloknál. Egy kísérletben a TOT-jelenség gyakoriságát természetes körülmények között vizsgálták: a résztvevők négy héten át vezettek naplót saját szótalálási nehézségeikről.

Az idősebbek több TOT-jelenséget produkáltak, mint a fiatalok, különösen a tulajdonnevek előhívásakor (főként azon személyek nevének előhívásakor, akikkel ritkán kerültek kapcsolatba). Hasonló eredményt kaptak a laboratóriumi körülmények között elvégzett tesztekben is. Horváth (2006) tíz 66–84 év közötti magyar anyanyelvű és tíz 23–37 év közötti személy szókeresési folyamatait vizsgálta. A kísérletben részt vevőknek az volt a feladatuk, hogy a hallott definíciók alapján amilyen gyorsan csak tudják, nevezzék meg a keresett szót. A megnevezendő szavak között volt főnév, ige, melléknév és híres emberek tulajdonneve is. Az idősek teljesítménye mind a helyes aktivációk számában, mind a reakció gyorsaságában elmaradt a fiatalokétól. A leggyengébb eredményt a tulajdonnevek aktiválásában mutatták (ebben a kategóriában a sikeres aktiválás az időseknél mindössze 38% volt; 6065 más átlagos reakcióidővel); míg a legjobb eredményt a főnevek előhívásában érték el (66%-nyi helyes aktiválás, 3369 ms átlagos reakcióidővel). A tulajdonnevek előhívása okozta a legnagyobb nehézséget a fiatalok számára is, de az ı esetükben nem volt akkora a különbség a legjobb eredményt hozó főnévelőhívás (71% sikeres aktiváció átlagosan 1321 ms alatt) és a legkevésbé sikeres tulajdonnév-előhívás között (58% helyes aktiváció átlagosan 1348 ms alatt).

Öregedés: gátlás vagy elfogadás?

Az emberek egy részét pánik keríti hatalmába, mikor észreveszik magukon az öregedés első tüneteit - apró ráncok, ősz hajszálak - mások viszont teljesen természetes folyamatnak látják mindezt, és képesek minden gond nélkül együtt élni az öregedés okozta változásokkal. Mindez visszavezethető az önmagunkkal való elégedettségre, az önbizalomra vagy éppen arra, hogy mennyire éljük tartalmasan az életünket, mennyire érezzük úgy, hogy az öregedés lehetőségektől foszt meg minket.

Forrás: Bóna Judit: Beszédtervezési folyamatok az életkor és a beszédstílus függvényében

Földi életünk nem más, mint egy hatalmas utazás. Ahogy közeledik az öregedés, igyekszünk számot adni fizikai létünkről, és ez bizony sokszor nem könnyű.

Álljon hát itt eme csodálatos részlet Popper Péter könyvéből:

Az utolsó ítélet

Minden úgy történt, ahogy a jövendölésekben megjövendölték. Eljött három arkangyal - ámbár talán heten voltak, vagy kilencen, vagy tizenketten, lehet, az én síromból csak három látszott - és megfújták a harsonákat.
És fölpattantak a sírok, és kikászálódtak a halottak, a frissek is, és azok is akik évezredek óta korhadtak már a föld alatt, előgomolyogtak a lágerek halottai és sorstársaik, akik az inkvizíció máglyáin hamvadtak el, nagy
csobogással fújták ki a vizet magukból ők, akiket elnyelt a tenger, s bár testüket visszakapták, de a kellemetlen szagtól nem mentesülhettek a szerencsétlenek, akiket vadállatok nyeltek el. Bűzlöttek istenesen.

És íme a Mindenség Ura felült trónusának mozdulatlan fénysugaraira, és megkezdődött a végső számadás. Bűntudattal, rémülettől, szorongástól roskadozva vonultak el előtte a szentek és a paráznák, az aszkéták és a kurvapecérek, az aranynak áldozók, a pompának áldozók, Sivának, Jehovának, Jézusnak áldozók, a bornak és a vérnek áldozók, az eszmés macskajancsik és az eszmétlen szabadgondolkodók, akiknek szabad volt bármiről gondolkodniuk, ami eszükbe jutott, de rendszerint nem jutott az eszükbe semmi sem, a bölcselők és a tébolyodottak, a zseniálisak és a csorgó nyálúak, nők, férfiak és hermafroditák, jók és rosszak és semmilyenek, egyszóval az emberiség.

És mindenkinek a nyakába akasztották az ő igazi történetét, éppen úgy, ahogy a költő megálmodta és a táblákon vörös betűkkel világítottak a bűnök és szelíd kék fénnyel a jócselekedetek. És mindenki félve lesett a szeme sarkából, hogy jobbra, vagy balra kell-e térnie, az üdvösségben részesülők, vagy a kárhozatra
taszítottak közé.

De balra nem ment senki sem! Mert amikor valaki az Úr trónusának sugárkörébe lépett, íme, tisztán ragyogott a táblája, nem volt azon egyetlen szó, sem kékkel, sem vörössel, mert a fénysugár mindent letörölt róla.
És akkor a jóságosak és az igazak morgolódni kezdtek, hogy minek tartóztatták meg magukat a bűnöktől, miért mondtak le annyi élvezetről, pénzről, hatalomról az üdvösségükért. Mert íme, jutalmuk nem különbözött azokétól, akik minden erkölcsi törvénynek és isteni parancsnak fittyet hányva, éltek kényük és kedvük szerint. Zúgolódtak hát a jók, az istenfélők, a fehér erkölcsi palástjukat be nem mocskolók, és zajongásuk felhatolt az Úr trónusáig. -

- Megbántátok-e, hogy hűségesek maradtatok törvényeimhez és törvényeim szelleméhez? Sajnáljátok-e, hogy mennyi földi örömtől fosztottátok meg magatokat énérettem?
És sokan felelének:
- Ha így áll a dolog, bizony megbántuk szamárságunkat. Mert akárhogy is nézzük, ez az egyenlősdi nem igazság, Uram! Ó, ha tudtuk volna!...
És kizárólag ők kárhoztak el, csakis ők, és senki más.

Földi létünk - az öregedés

Elgondolkodtató történet, hogyan is élünk, hogyan is kellene léteznünk és gondolkodnunk... Természetesen senki sem szeretne megöregedni, jó volna fiatalként szárnyalni. Míg lelkünk ifjúságát megőrizhetjük, testünk bizony megöregszik, és előbb-utóbb eljön a számadás ideje.

Addig is lássuk, hogyan lassítsuk az öregedés jegyeit.

Mitől tűnik öregnek a bőr, mi okozza az öregedést

Életünk során a károsodás nagy részének, amit az öregedéssel társítunk (a bőr rugalmatlanná válása, ráncok megjelenése), igazából nem sok kapcsolata van az öregedéssel.
Ezek a változások általában öregedő embereken jelennek meg, ám a változásokat nem az öregedés okozza. Az a tény, hogy a bőr változik, miközben öregszünk, valójában nem több, mint egy egybeesés. Általában még a 70-80 éves emberek is rendelkeznek sima, vonalakkal nem tarkított bőrfelülettel testük bizonyos részein. És ez a dolog nyitja, ugyanis ezek azok a testrészek, melyeket ritkán ér nap.
A bőr öregedésének nem kevesebb, mint 80-90%-a külső tényezőktől függ, jelesen a napfénynek való kitettség (ez a jelenség „fotoöregedés” néven ismert) és egyéb szabadgyök-források okozzák. A belső öregedés, ami még a napfénytől védett bőrön is bekövetkezik, csupán 10-20 százalékot jelent.

A külső öregedés lassítható, talán meg is állítható vagy esetleg még vissza is fordítató. Ebben az esetben a szabadgyökök jelentik a kulcsot. A napfénynek és egyéb szabadgyök-forrásoknak való kitettség csökkentésével drámai öregedéskésleltető hatás érhető el.

Forrás: Popper Péter