Érdekes ez a gondolatmenet, melyben megjelennek az ősi emberi és állati ösztönök. Mi is az a kurkászás, honnan is ered a bőrápolás, az embernek is vannak ösztönmegynyilvánulásai? Az alábbi rövid tanulmány hasonló kérdéseket feszeget.

Állatkerti sétáinkon tapasztalhatjuk, hogy a majmok ketrecei előtt nagy tömegek állnak és élénk érzelmi megnyilvánulásokkal kísérik az állatok kurkászását. A majmok ugyanis rendszeresen, elmélyülten, sok időt töltenek ezzel a művelettel, és ezt az ember roppant mulatságosnak tartja, holott ő is ugyanezt teszi. A majmoknak ez a cselekvése hű tükörképe belső késztetésünknek, melynek során részben ösztönösen, részben már tudatosan végezzük a "bőrápolásos szolgálatot". Ezt az ösztönmegnyilvánulásunkat a kultúra társadalmi rangra emelte és minden ápolt tagjától meg is követeli.

A bőrápolásos szolgálat

A majmok kurkászása a következő fontos műveletekből áll: élősködők elfogása, kiálló bőrképletek lecsipegetése, hámló bőrpikkelyek és sebek leszedése, szőrkihúzás, gyulladt szőrtüszők kinyomkodása stb. Az ember ugyanezt teszi. B. Malinowski lengyel tudós és utazó a csendes-óceáni szigetvilágban élő egyes bennszülött törzsek megfigyeléséről BALOMA címen nálunk is megjelent tanulmánygyűjteményében többek között azt írta, hogy a fiatalok között a nemi aktust megelőző kapcsolatteremtés azzal kezdődik, hogy elmélyülten szedik a tervet egymás hajából. A világháborús fogolytáborok lakói mindennap gondosan szedegették magukból a tetvet, sőt a mászó ízeltlábúakkal eljátszogattak.

Mind a két nem szereti, ha családi körülmények között az élettársa, partnere; társadalmi körülmények között pedig a fodrásza, kozmetikusa elmatat a bőrén, ujjaival foglalatoskodik a hajában. Van, akinél ez a tevékenység olyan kellemes és megnyugtató érzést vált ki, hogy a bőrápolás közben félálomba szenderül. Mindez a legtermészetesebb viselkedésmódjaink közé tartozik, ugyanakkor a személyi tisztaságot fokozza.

Hermann Imre elmélete szerint, az emberszabású majmoktól elváló fejlődés során az előember hordáit és egyedeit számtalan kellemetlen behatás érte. Ezek mind egy-egy elszakadást jelentettek valamely addig kellemes érzést, biztonságot jelentőanyaőstől. Az első elszakadás a "fa ősanyától" történt, amely ágkarjaival, lombölével anyaként tartotta, és bújtatta őselődeinket. Megrázkódtatás volt megválni tőle és a síkságon fölegyenesedve járni. Maga a méhen belüli élet is biztonságot adott és traumát jelent a világra születés. Az anya még egy darabig szoros testközelben neveli, szoptatja gyermekét, majd elválasztja magától és ekkor újabb szomorú korszakhatár következik be az emberpalánta életében.

Az ember ugyanis - akár a majom - szorosan megkapaszkodik a faősben, az anya testében és testi-lelki fejlődésének kezdeti időszakában nagy szüksége van erre. A bőrápolási szolgálat részben ezt a megkapaszkodást tükrözi, részben a bőrlemezek, szőrszálak, sebek ki- és letépésével pedig évmilliók távolából az elszakadás fájdalmas traumája jelenik meg, és érvényre jut ma is a viselkedésünkben.

Ezért a bőrápolásos szolgálat nagyon fontos az életünkben. Nem kell szégyelni, sőt kulturált körülmények között rendszeresen végezzük. Ha az időnk úgy engedi, saját és szeretteink hajával, szőrzetével, bőrével legalább naponta egy-egy órahosszat foglalkozzunk. Ez az emberek közötti belső kapcsolat gyakori megerősítésének nagyon fontos rítusa, tehát lelki szükség!

Figyeljük meg gyermekeinket. Két kislány hogyan fésülgeti, simogatja, fonogatja egymás haját, miközben dudorászva, ajakmozgásokkal kíséri a műveletet és egyre átszellemültebben élvezik a matatásból származó föloldódást, egymáshoz tartozást, testi-lelki megkapaszkodást. Gondoljunk csak a falusi estékre, amikor az emberek kiülnek a kapuba beszélgetni. Megindul a bőrápolásos szolgálat, amikor a szülő fésüli, befonja és szalagot köt lánya hajába, közben tisztogatja gyermeke bőrét. Ez a műveletsor beletartozott a közös társalgásba, tehát a társas életbe.

Bőrápolás és kozmetika, fodrász

Az előbbieket olvasva nekem is eszembe jutott, milyen szívesen járok fodrászhoz és kozmetikushoz a hajápolás, bőrápolás fontossága miatt. Most is úgy gondolom, hogy ezek elsődleges célja elsősorban frisseségünk, fiatalságunk megőrzése és a rendszeres karbantartás. Viszont az előbbi témában jobban elmerülve, azért bevallhatom, nálam is előfordult már egy-egy arckezelésnél, arcmasszázsnál, hogy kellemesen elbóbiskoltam bőrápolás közben. Emiatt, hiába elsődleges szempont a szépítkezés, nem tudom figyelmen hagyni az előzőeket. Az embernek igenis jól esik, ha a a hajával, bőrével foglalkoznak.

Forrás: Szenti Tibor: Egészségünkért! Tanácsok lakosságunk testi és lelki egészségének megőrzéséhez

Krémezni érdemes, de nem mindegy, mivel testünk és környezetünk érintkezési felülete, a bőr külső hatásoknak különösen ki van téve. Bőrünk hamar elhasználódik, szárazzá, érdessé, ráncossá válik, ha nem ellensúlyozzuk a napfény, a szél, a hideg, a forróság, a légszennyezés, a tisztítószerek hatását. A bőr ugyan védekezik ez ellen, zsíros váladékkal (faggyú) „keni magát”, ám előfordulhat, hogy ez nem elegendő. Különösen a munkahelyi és a nagyvárosi légszennyezés káros hatásai, valamint az öregedéssel járó bőrelváltozások ellen tanácsos – főképp száraz bőrűeknek – a rendszeres krémhasználat. A zsíros bőr, a gondos napi tisztításon kívül, általában krémezést nem igényel. Ám mint mindig, itt is a megelőzés a leghatékonyabb. Ha óvakodunk a túlzott igénybevételtől, például a mértéktelen napozástól, bőrünk ezt meghálálja. Az erős napfénytől vagy vegyszerektől károsodott bőrön már nehéz segíteni. (Egy színes bőrű szerint „Napra csak a fehérek és a szamarak mennek”.) Németországban például a szoláriumok használata 18 éven aluliaknak tilos. Az erősödő ultraibolya sugárzás miatt egyre gyakoribbá váló bőrrák az egyik leggyorsabban ölő rákbetegség. Ne hívjuk ki magunk ellen a sorsot a bőrt is károsító cigarettázással, fölösleges napozással és olyan szerek használatával, amelyekről nem tudjuk, hogyan hatnak! Kiadványunk ez utóbbihoz nyújt segítséget: kozmetikai anyaglistánk alapján tájékozódhatunk az egyes összetevők egészségi hatásairól.

Bőrünk felszínét vékony V/O-emulzióréteg védi. A faggyúból, szaruzsírból és vízből álló úgynevezett hidrolipid film a bőr saját krémje, amely óvja a bőrt a mechanikai, fény-, vegyi és egyéb hatásoktól, és főleg a kiszáradástól. Savassága folyamatosan pH5 körüli, bőrünk ezt tejsav és más savak termelésével szabályozza. A sav enyhe baktériumölő hatású, védi a bőrt a kórokozóktól, sőt az ártalmatlan baktériumok megtűrésével nem engedi érintkezni bőrünket a kórokozókkal. A hidrolipid film savasságát tehát nem szabad semlegesíteni. Ezért ajánlják a bőrgyógyászok a pH5 savfokú testápoló szereket. Sajnos a tiszta háziszappan erősen lúgos, és a savas bőrközegre romboló hatású. A finom pipereszappanok valamivel enyhébbek. Érzékeny bőrűek használjanak babaszappanokat vagy folyékony, enyhe tenzidekből álló kézmosókat. A bőr savassága órákon belül regenerálódik, mégsem ajánlatos, ha bőrünk gyakran érintkezik tenzidekkel. Így például a bőrgyógyászok eltanácsolnak a napi tisztítószeres fürdőzéstől. Feleslegesen ne kenjünk magunkra naponta ismeretlen hatású anyagokat, hiszen a levegővel, vízzel, élelemmel amúgy is óhatatlanul számos káros anyag jut a testünkbe.

A jó krém bőrápoló segédeszköz, ám ki kell emelnünk, hogy a döntő itt is, mint más egészségi kérdésekben, az életmód, elsősorban a táplálkozás. Aki sok zsírt eszik, ne csodálkozzon, ha az a bőrén is látszik! (Mitesszerek, pattanások formájában.) A bőr táplálása, építése csakis a vérkeringésen keresztül lehetséges. A legjobb „krém” mindig a friss főzelékféle, gyümölcs, gabona. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a különböző élelmiszerek egyensúlya, az elegendő testmozgás és a friss levegő hatására bőrünk korunknak megfelelően rugalmas, tiszta, és közérzetünk is kiváló lesz. Milyen típusú a bőrünk? Akik figyelnek a testükre, bőrük reakcióira, tudják, hogy milyen típusú a bőrük. A zsíros bőr például pattanásokra, kiütésekre hajlamos, az inggallért, fehérneműt erősebben szennyezi. Ha száraz papír zsebkendővel orrunk nyergét, homlokunkat, arcunkat végigdörzsöljük, a zsíros bőr a papíron zsírnyomokat hagy. Kevert bőrtípusnál zsírnyom csak egy-két helyen látható a zsebkendőn. Száraz bőrnél a zsebkendő egyáltalán nem zsírosodik. A bőr fiatalságát rugalmassága mutatja. Ezt csípéspróbával ellenőrizhetjük. Ha kézfejünk bőrét vagy alsó szemhéjunkat becsípve kihúzzuk, öregedő bőrnél a redő csak lassan húzódik vissza. A bőr korai öregedése főleg a mélyrétegi vízhiány miatt lép föl alkati és helytelen életmód következtében. A központi fűtés, a nedvszívó (például glicerines) testápolók, a túlzott napozás, a szolárium kiszárítja a bőrt.

 A rendszeres krémhasználat különösen a száraz, öregedő bőrre van jótékony hatással, védi a további kiszáradástól. Ám a reklámok által ígért fiatalító csodáknak nem szabad hinnünk. A bőrünkre juttatott krém-film védi ugyan bőrünket az időjárástól, ám a levegő káros anyagait is magába szívhatja. Krémezéssel csupán a külső hámréteget befolyásolhatjuk. A bőr kívülről nem táplálható. Ha egyes hatóanyagokat a bőr átmenetileg föl is vesz, a nyirok- és vérerecskék azokat rövid időn belül elszállítják. Ezért kétséges például a vitaminok és a friss sejtpreparátumok hatása a krémben. A nagy molekulájú kollagén és elasztin adalékok (komplexek) be sem tudnak jutni a bőrbe. 2000 őszén két német intézet is vizsgálta az úgynevezett ránctalanító krémeket. A frankfurti ÖKO-Test húszféle gyári krémet vizsgált meg, ezek közül egy sem ért el látható hatást a bőrön. Nem is csoda, hiszen a ráncok általában 300 mikrométer mélyek, a krémezés simító hatása pedig mindössze 10 mikrométer (a milliméter századrésze). A vizsgálat ellenben számos káros anyagot talált a készítményekben. A berlini Stiftung Warentest cég sem tudta megerősíteni a vizsgált krémek tényleges ránctalanító hatását. Mindössze két (olcsó) krémnek volt valamennyi mérhető simító hatása a bőr külső rétegén. A vízfelvételt (a bőr megduzzadását) viszont mindegyik krémnek sikerült elérnie, tehát egyféle átmeneti hidratálás vitathatatlan.

Bőrápolás krémekkel vagy anélkül

A bőrápolás fogalmába számtalan dolog beletartozik. Ide sorolhatjuk például a bőrünk feszességét vagy éppen a szépséghibákat, illetve a túl zsíros vagy éppen száraz bőr kérdését is. Sokaknak egyébként a bőrápolásról azonnal az ugrik be, hogy hogyan fiatalíthatnának bőrükön. Ma már erre is számtalan lehetőség nyílik különböző krémek vagy kezelések segítségével, ám fontos szem előtt tartani, hogy a bőrápolás elsősorban a bőr egészségének megőrzéséről vagy visszaszerzéséről és nem annak fiatalon tartásáról szól.

forrás: Testápoló kislexikon