Érdekes ez a gondolatmenet, melyben megjelennek az ősi emberi és állati ösztönök. Mi is az a kurkászás, honnan is ered a bőrápolás, az embernek is vannak ösztönmegynyilvánulásai? Az alábbi rövid tanulmány hasonló kérdéseket feszeget.

Állatkerti sétáinkon tapasztalhatjuk, hogy a majmok ketrecei előtt nagy tömegek állnak és élénk érzelmi megnyilvánulásokkal kísérik az állatok kurkászását. A majmok ugyanis rendszeresen, elmélyülten, sok időt töltenek ezzel a művelettel, és ezt az ember roppant mulatságosnak tartja, holott ő is ugyanezt teszi. A majmoknak ez a cselekvése hű tükörképe belső késztetésünknek, melynek során részben ösztönösen, részben már tudatosan végezzük a "bőrápolásos szolgálatot". Ezt az ösztönmegnyilvánulásunkat a kultúra társadalmi rangra emelte és minden ápolt tagjától meg is követeli.

A bőrápolásos szolgálat

A majmok kurkászása a következő fontos műveletekből áll: élősködők elfogása, kiálló bőrképletek lecsipegetése, hámló bőrpikkelyek és sebek leszedése, szőrkihúzás, gyulladt szőrtüszők kinyomkodása stb. Az ember ugyanezt teszi. B. Malinowski lengyel tudós és utazó a csendes-óceáni szigetvilágban élő egyes bennszülött törzsek megfigyeléséről BALOMA címen nálunk is megjelent tanulmánygyűjteményében többek között azt írta, hogy a fiatalok között a nemi aktust megelőző kapcsolatteremtés azzal kezdődik, hogy elmélyülten szedik a tervet egymás hajából. A világháborús fogolytáborok lakói mindennap gondosan szedegették magukból a tetvet, sőt a mászó ízeltlábúakkal eljátszogattak.

Mind a két nem szereti, ha családi körülmények között az élettársa, partnere; társadalmi körülmények között pedig a fodrásza, kozmetikusa elmatat a bőrén, ujjaival foglalatoskodik a hajában. Van, akinél ez a tevékenység olyan kellemes és megnyugtató érzést vált ki, hogy a bőrápolás közben félálomba szenderül. Mindez a legtermészetesebb viselkedésmódjaink közé tartozik, ugyanakkor a személyi tisztaságot fokozza.

Hermann Imre elmélete szerint, az emberszabású majmoktól elváló fejlődés során az előember hordáit és egyedeit számtalan kellemetlen behatás érte. Ezek mind egy-egy elszakadást jelentettek valamely addig kellemes érzést, biztonságot jelentőanyaőstől. Az első elszakadás a "fa ősanyától" történt, amely ágkarjaival, lombölével anyaként tartotta, és bújtatta őselődeinket. Megrázkódtatás volt megválni tőle és a síkságon fölegyenesedve járni. Maga a méhen belüli élet is biztonságot adott és traumát jelent a világra születés. Az anya még egy darabig szoros testközelben neveli, szoptatja gyermekét, majd elválasztja magától és ekkor újabb szomorú korszakhatár következik be az emberpalánta életében.

Az ember ugyanis - akár a majom - szorosan megkapaszkodik a faősben, az anya testében és testi-lelki fejlődésének kezdeti időszakában nagy szüksége van erre. A bőrápolási szolgálat részben ezt a megkapaszkodást tükrözi, részben a bőrlemezek, szőrszálak, sebek ki- és letépésével pedig évmilliók távolából az elszakadás fájdalmas traumája jelenik meg, és érvényre jut ma is a viselkedésünkben.

Ezért a bőrápolásos szolgálat nagyon fontos az életünkben. Nem kell szégyelni, sőt kulturált körülmények között rendszeresen végezzük. Ha az időnk úgy engedi, saját és szeretteink hajával, szőrzetével, bőrével legalább naponta egy-egy órahosszat foglalkozzunk. Ez az emberek közötti belső kapcsolat gyakori megerősítésének nagyon fontos rítusa, tehát lelki szükség!

Figyeljük meg gyermekeinket. Két kislány hogyan fésülgeti, simogatja, fonogatja egymás haját, miközben dudorászva, ajakmozgásokkal kíséri a műveletet és egyre átszellemültebben élvezik a matatásból származó föloldódást, egymáshoz tartozást, testi-lelki megkapaszkodást. Gondoljunk csak a falusi estékre, amikor az emberek kiülnek a kapuba beszélgetni. Megindul a bőrápolásos szolgálat, amikor a szülő fésüli, befonja és szalagot köt lánya hajába, közben tisztogatja gyermeke bőrét. Ez a műveletsor beletartozott a közös társalgásba, tehát a társas életbe.

Bőrápolás és kozmetika, fodrász

Az előbbieket olvasva nekem is eszembe jutott, milyen szívesen járok fodrászhoz és kozmetikushoz a hajápolás, bőrápolás fontossága miatt. Most is úgy gondolom, hogy ezek elsődleges célja elsősorban frisseségünk, fiatalságunk megőrzése és a rendszeres karbantartás. Viszont az előbbi témában jobban elmerülve, azért bevallhatom, nálam is előfordult már egy-egy arckezelésnél, arcmasszázsnál, hogy kellemesen elbóbiskoltam bőrápolás közben. Emiatt, hiába elsődleges szempont a szépítkezés, nem tudom figyelmen hagyni az előzőeket. Az embernek igenis jól esik, ha a a hajával, bőrével foglalkoznak.

Forrás: Szenti Tibor: Egészségünkért! Tanácsok lakosságunk testi és lelki egészségének megőrzéséhez