A csontok növekedéséhez és regenerálásához a szervezet több vitamint is használ, ezek körül az egyik a K-vitamin. De mit tudunk a csontokról?
A csontszövet felépítése és működése A csontszövet nagyon fontos összetevőjét a csontsejtek képezik - oszteoblasztok, oszteoklasztok, oszteociták és nyugvósejtek -, melyek a csontszövet építését és a szövet táplálását biztosítják. A csont szerves állományának nagyrészét a kollagén teszi ki, de ezenkívül találhatók erek és idegek is. A szervetlen állomány döntően hidroxiapatitból áll: Ca10(PO4)6(OH)2.
A csontsejtek Az oszteoblasztok feladata a csont felépítésének, növekedésének, átépítésének a biztosítása. Mátrixfehérjéket állítanak elő és alkalikus foszfatázt tartalmaznak. Felületükön parathormon-, dihidroxikolekalciferol-, kortizol- és szexuálszteroidreceptorok találhatók. Érésüket a növekedési hormon, citokinek segítik elő. Az oszteoklasztok nagy, sokmagvú, a monocita-macrophag közös őssejtből származó sejtek. Müködésüket az oszteoblasztok szabályozzák. Savi foszfatáz enzim és proteázok segítségével bontják a csontállományt és reszorpciós üregeket képeznek. Felületükön kalcitonin receptorok találhatók. A parathormon és a többi csontreszorpciót serkentő hormon az oszteoblasztok közvetítésével hat rájuk. Az oszteociták a csontátépítés során az oszteoblasztokból alakulnak át, feladatuk a csontszövet táplálása. A nyugvósejtek a kortikálisok és a csontgerendák felszínén találhatók és kapcsolatot tartanak a csont belsejében levő oszteocitákkal.
A csontanyagcsere elemi sejtes egysége A csont sejtjei szoros együttműködésben végzik a csontszövet átépítését. Először az oszteoklasztok kötődnek a csonthoz és savas hidrolízissel, valamint proteázok segítségével bontják az alapállományt, ami áltál egy kis üreg alakul ki. A vérárammal ide vándorló makrofágok kitakarítják az üreget. A benne található kapilláris köré csoportosulnak az aktivált oszteoblasztok, amelyek az üreget először szerves alapállománnyal, majd ebbe beépített ásványi anyagokkal töltik ki, miközben ők maguk a csont belsejébe kerülve oszteocitákká alakulnak. Így alakul ki a Havers csatorna és körülötte a Havers lemezrendszer.
A szerves állomány A csontmátrix 30-40%-a szerves állományból áll, melynek döntő részét a kollagén, főként I. típusú kollagén teszi ki. A kollagént az oszteoblasztok termelik a tropokollagén molekulák polimerizálása révén, magas a hidroxiprolin tartalma. A szerves állomány ezenkívül mukopoliszacharidokat, kondroitin-szulfátokat, keratánszulfátot, oszteokalcint, K-vitamin-dependens peptidet is tartalmaz.
A szervetlen állomány A csontszövet 20% vizet és 40% ásványi anyagot is tartalmaz. Az ásványi só döntően hidroxiapatit, de nyomelemek (Cu, Zn, Fe, Sn, Mg) is találhatók benne. A felnőtt szervezet 1-1,2 kg kalciumot tartalmaz, melynek 99%-a a csontokban található. Főleg a kollagénrostok és a kalciumsók felelősek a csont szilárdságáért. A csont kollagénrostjainak igen nagy a szakítószilárdságuk, miközben a kalciumsóknak igen kifejezett az összenyomó szilárdságuk. Ez a kettő, valamint az összefonás, ami a kollagénrostok és a kristályok között létezik, biztosítja a csont ellenállóképességét a különböző erőkkel szemben.
Csontok felosztása A csontok az alakjuk alapján feloszthatóak. Vannak csöves csontok (karcsont, alkarcsontok, combcsont, lábszárcsontok, kéz és láb középcsontjai, ujjak csontjai), lapos csontok (bordák, az agykoponya csontjai), köbös csontok (csigolyák testei), labirintusos csontok (az arckoponya csontjai). A csöves csontokon különböző részeket különböztetünk meg: az epifízist (a csont két vége), a diafízist (a csont középső része), a perioszteumot (körülveszi a csontot). A perioszteumon belül található az úgy nevezett tömör csont réteg, mely biztosítja a csont ellenállását a 13 hajlítással szemben. Az epifízis nagy részben szivacsos csontból áll, ez biztosítja az elasztikus szilárdságot a kompressziós erőkkel szemben. A hosszú csöves csontokon belül található a csontüreg, mely tartalmazza a csontvelőt. A felnőtt csontokban ún. sárga csontvelő található, mely zsírtárolási szövetként működik. A csöves csontok szivacsos végdarabjainak velőüregeit fiatalkorban vörös csontvelő tölti ki.
Csontfejlődés és csontosodás A csontváz részei a fogamzás után az első hetekben fejlődnek ki. A 8. posztkoncepcionális hétig ez a folyamat befejeződik és a csontok porcos, illetve kötőszövetes membránjainak a csontosodása indul. A csontosodás kétféleképpen mehet végbe: vagy az embrionális kötőszövet direkt csontosodása (intramembranózus csontosodás) vagy a hialin porc helyettesítése révén (endokondrális csontosodás). Az előzővel a koponyacsontok, néhány köbös csont fejlődésénél, az utóbbival a törzs illetve a végtagok csontjainak fejlődésénél találkozhatunk.
K-vitamin a csontokért és a véralvadásért
A K-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, amely a D-vitaminhoz hasonlóan két fő formátummal rendelkezik; a K1 és a K2 vitaminnal. A K1 vitamint a zöld növények, a K2 vitamint a baktériumok szintetizálják. Néhány mesterségesen előállított K-vitamin vízben is oldódik, legfontosabb élettani hatása pedig a véralvadással és a csontok egészségével hozható kapcsolatba. Legjobb K-vitamin források pedig a zöld leveles zöldség- és főzelékfélék, a káposzta, a brokkoli, a paraj, a tej- és tejtermékek, valamint a máj.
Forrás: Dr. Funke Simone: A csontrendszer fejlődését és struktúráját érintő megbetegedések genetikai vizsgálata újszülöttkorban
