A mozgásfejlesztés, mozgáskészség során három szakaszt különíthetünk el: 1. generalizációs szakasz, koncentrációs szakasz, stabilizációs szakasz. a mozgásfejlsztés nem csak a mozgásban, hanem a személyiség fejlődésében is segít.

Fiziológiai mechanizmus

1. GENERALIZÁCIÓS SZAKASZ
   A mozgásra vonatkozó ismeretek felfogása megértésétől  az első sikeres végrehajtásig tart

= TÁJÉKOZOTTSÁGI SZINT
Az ingerület szétterül az agykérgen, a serkentés általános = generalizált

jellemzői:
fölösleges izmok működése
sok fölösleges mozgás
görcsös, merev mozgás
feladat: A helyes mozgásképzet kialakítása

2. KONCENTRÁCIÓS SZAKASZ
   Első sikeres végrehajtástól  jártasság kialakulásáig tart.

Az idegek serkentése és gátlásának egyensúlya kialakul.
A serkentettség koncentrálódik az agyban is.
A részcselekvések között kapcsolat alakul ki. = EZ A DINAMIKUS SZTEREOTIPIA = FELTÉTELES REFLEX KAPCSOLAT

3. STABILIZÁCIÓS SZAKASZ

A dinamikus sztereotípiák megszilárdulnak.
A mozgás végrehajtása AUTÓMATIZÁLÓDIK

-> kialakul a MOZGÁSKÉSZSÉG

Már nem kell figyelni a mozgásra ->
felszabadul a tudat az ellenőrzés alól. -> másra is figyelhet

MŰKÖDŐKÉPES -> ALKALMAZHATÓ -> ISMERETTUDÁS

A mozgás a személyiség alakulásában alapvető szerepet tölt be:

A megismerő folyamatokban elsőrendű szerepet játszik az érzékszervek információ felvevő és feldolgozó képessége, mely a tapasztalatok révén változik (perceptuális tanulás).

Segíti a mozgással kapcsolatos valamennyi érzékleti minőség összerendeződését, az interszenzoros integritást, az érzékletek közötti asszociatív kapcsolatok létrejöttét. A látott, tapintott, lemozgott érzékletek egymásba átfordíthatók.

( A látott alma és a bekötött szemmel körbe tapogatott alma azonos. )

A mozgásos gyakorlatok közben szerzett vizuális, akusztikus, kinesztetikus, taktilis ingerek fejlesztik az érzékelést (percepciót).

Érzékszerveink szolgáltatják a megismerő folyamatok alapját. Erre épülhet rá a figyelem, az emlékezet, a képzelet és a legmagasabb megismerő tevékenységünk a gondolkodás rendszere.

A játék a gyerek számára:

A játék az óvodáskorú gyermek legalapvetőbb tevékenysége, játék igény kielégítése.
A játékot mindig elfogadja.  
Nagy ismétlés számra hajlandó, ezért fejlődik a szervezete, vagyis az egészsége.
A játékon keresztül tapasztal.
Fejlődnek a tanulási képességei.
A fejlesztő hatások minden téren jobban fejlődnek.
A játék semmi mással nem helyettesíthető.
Személyiségfejlesztést is megoldok vele:
A gátlásai felszabadulnak, nem gátolják a fejlődést.
Kitartás  
Sokoldalúság  
Kudarctűrés  
Kezdeményező képesség  
Probléma megoldó képesség

forrás: Testnevelés módszertan előadások

Erő: Deff:: Külső ellenállások legyőzése az izomzat rövidülésének és feszülésének segítségével.

Kontraktilitási jellemzők:
Izomhoz érkező ingerület jellege, erőssége  

Az izom keresztmetszete  
Izom hossza  Az aktivizált izomrostok száma  

A mozgáskoordináció színvonala

Erőkifejtés módjai:
Összehúzódás = dinamikus = izotóniás gyakorlatok  

Tónusnövekedéssel,izom hosszának változása nélküli=statikus=izometriás gy  

Izom megnyúlásával = dinamikus engedő= pliometriás gyak.  

Váltakozó feszüléssel, rövidüléssel= auxotóniás gyak.

Erőfajták szerinti csoportosítás:

Alaperő (alapvető mozgást biztosítja)  
Maximális erő (egyszeri legnagyobb…)  
Gyorserő (rövid ideig tartó, közepes ellenállás ellenében …)
Erőállóképesség (tartós erő terhelés ellenében …)  
Relatív erő - testsúlyhoz viszonyított : maximális erő/ kg

GYORSASÁG def: idővel mérhető tulajdonság

Formái:  

Mozgás gyorsaság  
Mozdulat gyorsaság  
Reagálás gyorsasága

A gyorsaság függ:

Az idegrendszer szabályozó tevékenységétől  
Az izom morfológiai sajátosságaitól – gyors, lassú rostok  
Az izomerő éppen aktuális szintjétől  
Az izom lazaságától, rugalmasságától  
Pszichikai tényezők – optimális izgalmi állapot (versenyláz, apátia)

Állóképesség:

def::A terhelés alatt, az elfáradással szembeni ellenállóképessége a szervezetnek
Az energia ellátás függ:
Szív, vérkeringési, légző funkcióktól  
Az anyagcsere folyamatoktól  
Az ideg, hormonális rendszer energia mozgósító lehetőségeitől  
A gazdaságos felhasználástól (mozgáskoordináció szintjétől)  
Pszichikai funkcióktól ( pl. tűrőképesség, küzdőképesség)

Koordinációs képességek
Alapfeltétele a mozgásszabályozás

A koordinációs képességek megnyilvánulási formája = ÜGYESSÉG – pedagógiai fogalom

A mozgástanulás eredményessége  
A feladat bonyolultságától függ  
Mozgás –idő, térbeli, dinamikai szerkezetétől függ  
Gazdaságos végrehajtástól függ  

Célszerű mozgás kiválasztástól függ  
A megtanult mozgás alkalmazni tudásától

Érzékszervek szerepe

3-8 éves kor között:

Az érzékszervek információ felvevő és feldolgozó képessége fejlődik a legintenzívebben.
A szenzoros integráció (az érzékszervek hasznos összerendezése) időszaka.

Minden képesség tekintetében behatárolható az az időszak, amikor az a leghatékonyabban fejleszthető (szenzitív fázisokban).

Nagyon fontos, hogy ebben az időszakban megfelelő minőségű és mennyiségű inger érje a gyermek szervezetét.

Mozgásfejlesztés az első gyermekkorban

A koordinációs képességek fejlesztésére egyik legalkalmasabb időszak az első gyermekkor.
Ebben az időszakban nagyon hatékony a mozgásfejlesztés.

forrás: Testnevelés módszertan előadások

Ennek az időszaknak az elemzésekor figyelembe kell venni a gyermeknek eddig elért fejlődési szintjét. A mozgásfejlesztés terápiában dolgozók különösen jól tudják – hiszen tevékenységük eredményességét alapvetően meghatározza –, hogy ebben a korban már jól lehet jellemezni a gyermek iskolaérettséghez viszonyított fejlettségét. A gyermek mentális érettsége lehetővé teszi az egyszerű mozgásos tesztekre történő adekvát választ, és ezek alapján biztonsággal jelezhető a gyermeknek a fejlődésben történő lemaradása. Az iskolába lépésig hátralévő időben még lehetőség van arra, hogy elmaradás esetén ezen javítani lehessen.

Okulva a mozgásfejlesztés terápiáknak a személyiség fejlődésére kifejtett bizonyítottan jótékony hatásából, indokolt, hogy ebben az időszakban a problémamentes gyermek részére is ajánljuk a korábbi időszakhoz képest szinte változatlan tartalommal folyó, az idegrendszeri folyamatok stabilitását célzó különösen intenzív mozgásfejlesztést. Az időszak 5 éves kortól 7 éves korig vagy az iskolába kerülés idejéig tart. Tartama 1,5–2 év.  Ebben a szakaszban kezdődik az egyedfejlődés egyik jellegzetes történése, az első „alakváltozás” időszaka. A keveset mozgó gyermekek esetében ezért a mozgásos tevékenységek végrehajtása során a mozgások szerkezetének megfelelő térbeli–időbeli és dinamikai történéseket újra kell szervezni, mert a növekedés sebessége nincs összhangban a biomechanikai struktúra változásával.

Gyakorolni kell tehát az egyre újabb mozdulatokkal bővülő, eddig már megtanult mozgásokat. Ezen az úton lesz egyre magabiztosabb a gyermek. Az alább felsorolt mozgások bizonyítják, hogy ebben a korban rendkívül változatos az elvégezhető tevékenységek sora. Még mindig nagyon fontos, hogy a gyermekek kedvvel végezzék a gyakorlást, tehát a monoton, edzésjellegű felkészítésre még nincs lehetőség. Ebben a korban még minden korábbi fejlesztési lemaradás bepótolható.  A fejlesztés módszereire jellemző, hogy biztosítani kell a lehetőséget a kellő ideig tartó gyakorlásra. Szükséges, hogy a gyermekek csoportban tevékenykedhessenek. Rendkívül nagy mozgásigényük különösen jól kielégíthetők sokmozgásos testnevelési játékokkal.

„A személyiség kialakulása szempontjából az óvodásnál nagy jelentősége van a motoros, a verbális megnyilvánulásoknak és a percepció összehangolt fejlesztésének, ami közvetlenül érvényesül a nagymozgások és a finommotorika alakulásában.”  Kik kell tehát jelentenünk, hogy bár sajátos módszerek alkalmazása mellett, az 5–7 éves kor közötti időszakot a normál fejlődésben is a különösen intenzív mozgásfejlesztés időszakának tekintjük! A gyermek mozgásfejlettsége már lehetővé teszi, hogy a család vele együtt tervezze a rendszeres és az időszakos szabadidős elfoglaltságait. Ennek következtében megnő a család mozgástere, de a gyermek saját igényű haladását, a mozgásfejlődésére jellemző haladási sebességét nagy türelemmel figyelembe kell venni. Ne feledjük, hogy lehetőségünk van az eddig megszerzett képességekkel és a velük kapcsolatos funkciók harmonizálásával, valamint az ebben a korban kialakított szokásokkal a gyermek iskolás létét megkönnyítő képességeket – köztük természetesen tanulási képességeket is – kialakítani.

Mozgásfejlesztés - legfontosabb új mozgások, újdonságok a végrehajtásban:

1. Csúszás, mászás, kúszás: Csúszás, kúszás előre-hátra, hason és hanyatt fekvésben, babzsákkal, labdával, akadályokon, akadályok alatt. Mászás irányváltoztatással, szerek alatt-fölött, fel-, le-, átmászás, négykézláb, két lábon, egy kézen, a másik kézben szerrel is, valamint két kézen és egy lábon.
2. Járás: Járás különböző tempóban, iránytartás, irányváltoztatás, akadályokon, különböző kartartásokkal és testhelyzetekkel, lépésnagysággal, ritmusra, párosával, különböző talajon.
3. Futás: Futás gyorsítással, lassítással, alakzattartással, különböző testhelyzetek felvételével jelre, eszközökkel, akadályok közbeiktatásával, versengések.
4. Ugrás: Ugrás helyben páros lábon és egy lábon előre és hátra, fordulattal is, szökdelés különböző talajon, fel- és elugrás akadályok felhasználásával karlendítéssel.
5. Dobás: Dobás hajítással, lökéssel, vetőmozdulattal, segítségadással. Különböző nagyságú és súlyú szerrel.
6. Labdaérzék fejlesztése. Labdagurítás, pörgetés talajon kézzel, gurítás lábbal, rúgás mindkét lábbal, belsővel, talppal célba. A labda ütögetése kézzel.
7. Elkapás: Guruló labda elfogása kézzel (az ujjak szerepe fontos), lábbal (belsővel, talppal). Repülő labda elkapása egyre inkább két kézzel és nem ölbe fogva.
8. Egyensúlyozás, húzás-tolás, függés, forgás, gurulás: Az egyensúlyozáshoz szükséges izommunka (feszítés, ernyesztés) gyakorlása, alkalmazása a megszokottól eltérő testhelyzetekben. Húzás–tolás párokban az egyensúly megtartásával, a feszítő és ernyesztő izommunka alkalmazásával. Átfordulások, forgások a test különböző tengelyei körül.

A felsorolt mozgásokon és fejlesztési feladatokon kívül lehetőségünk van minden olyan szabadidős tevékenységbe bevonni a gyermeket, mely a családban meghonosodott (sízés, korcsolyázás, kerékpározás, túrázás stb.). Tehát, továbbra is nagyon nagy a család felelőssége, mellyen valamelyest könnyíthetnek az iskolában és a rekreációban dolgozó szakemberek, akik megfelelő intézményi (állami szerepvállalás) támogatással végezhetik tevékenységüket.

A mozgásfejlesztés kiemelkedő jelentősége

A mozgásfejlesztés kiemelkedő jelentőséggel bír egy kisgyermek első hónapjaitól, hiszen sokban segíthet gyermekünk egyensúlyérzékének kialakulásában illetve a biztos mozgás elsajátításában. Számtalan olyan mozgásfejlesztéssel kapcsolatos technika létezik, melyekkel könnyedén, akár otthon is játszva taníthatjuk gyermekünket a mozgás örömére. Légy te is gondos és előrelátó szülő, hiszen a mozgásfejlesztés segítségével gyermeked egész életére hatással lehetsz!

Forrás: Király Tibor – Szakály Zsolt: Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban