Elmepallérozás és a logikai játékok

Fontos az elménket pallérozni, erre igény van mind az óvodában, iskolában, majd felnőtt létünkben is. Hiszen az ügyes gondolkodás, logikai készség nélkül lehetetlen az életben való boldogulás. Otthon szívesen kedvelt módszer a családdal a logikai játékok használata. Nem rossz ha az ember szórakozva szeretne tanulni. Ahogy logikai játékok után keresgéltem, rátaláltam egy nagyon érdekes Go bemutatásra. Olvassátok szeretettel:

A go nevezhető a logikai játékok gyökerének

A gó Kínában keletkezett 4-5 ezer évvel ezelőtt, amikor a régi kínai civilizáció virágozni kezdett a Sárga-folyó völgyében és Egyiptomban vagy Mezopotámiában a legelső dinasztiák uralkodtak. A keletkezésének körülményeiről nincsenek információink, de még arról is csak találgathatunk, hogy mi volt a gó eredeti feladata. Az bizonyos, hogy 4000 éves gó táblát és köveket találtak Kínában. Valószínű, hogy nem egyszerűen egy szellemi játék volt, amely csak kellemes időtöltést volt hivatva szolgálni. Jogos a feltételezés, hogy valamiféle vallási rituális eszköz volt, és e szerepe segítette a gót abban, hogy túlélje Kínában a dinasztikus hatalomváltások és polgárháborúk viharait.

Legenda

A legtöbb kutató azon a véleményen van, hogy a gó a jóslás eszköze volt.

Ezt utóbbit alátámasztani látszik az ősi kínai filozófia, amely a kettős égi erők létezését hirdeti, valamennyi hasonlóságot felmutatva Heracleitos dialektikájával. Eszerint minden dolog a világon két ellentétes erő együtteseként jelenik meg úgy, mint ahogy egy nap áll nappalból és éjszakából, az élet életből és halálból, az ember férfiból és nőből és így tovább.

A kutatók szerint az ősi gó tábla jelentette a világmindenséget, amelyben a fehér és fekete kövek - a mai játékfigurák - a pozitív és negatív erők megtestesítői. Ebből a szemszögből már logikus a gó és a jóslás közötti kapcsolat lehetősége. Egy régi kínai gó könyv elmagyarázza, hogy a gó táblán a 19 vízszintes és 19 függőleges vonal által alkotott 361 metszéspont az év napjait és a négy sarok a négy évszak, ezzel szoros kapcsolatra utalva a gó és a jóslás között.

Politikusok és hadvezérek előszeretettel alkalmazták stratégiájuk kidolgozására a japán és kínai polgárháborúk idején. Ugyanis a gó táblát úgy tekintették, mint a harcteret, a fekete és fehér kövek pedig az ellenséges katonai egységek voltak. Így a távol-keleti hadviselésre jellemző nagyszámú, de azonos harci egységből álló hadseregeket kitűnően lehet modellezni az egyforma bábukkal.

A gó, mint versenysport

Akár a sakkot, vagy a bridzset, a gót is lehet versenyszerűen játszani. A hivatásos játékosok játszmáit a Távol-Keleten legalább akkora figyelem kíséri, mint bármely más élvonalbeli sportolóét a világ más tájain.

A gó valójában nem az ellenféllel, hanem magunkkal való küzdelem. Mint minden más versenyen, természetesen elégedettek vagyunk a győzelemmel és letör a vereség, de sohasem játszhatunk jól, ha túl idegesek vagyunk a mindenáron győzni akarás miatt. Ha ezek után vesztünk, hajlamosak leszünk megharagudni az ellenfélre, ha pedig nyerünk, megbánthatjuk őt a sikerünk fölött érzett, leleplezetlen büszkeséggel.

A játékos gondolkodási ideje a modern góban 30 perc és 10 óra között van megszabva. Ha valakinek elfogy az ideje, akkor még nem biztos, hogy vesztett, mert életbe lép a byo-yomi szabály. Ilyenkor a játékosnak minden lépését rövid idő, például 30 másodperc alatt kell megtennie. Ha a byo-yomi-ra adott idő is elfogy, és az alatt nem lépte meg a kiszabott lépésszámot, úgy veszít, még akkor is ha egyébként nyerésre állt, azaz több pontja volt.

A góban nincs lépéskényszer, sőt a játék befejezéséhez elengedhetetlenül szükséges ez a szabály, hiszen akkor van vége egy partinak, ha mindkét fél passzol azaz nem lép.

Gó és egyéniség

Matematikailag bizonyítható, hogy minden állásban van optimális lépés, de rendkívül nehéz ezt megkeresni minden esetben. Ahány ember annyi agy. Még egy egyszerűbb gó játszmában is minden ember másképpen gondolkodik. A gó rávilágít az emberi természet különbözőségének gazdag skálájára.

Egy játszma jó alkalmat adhat az ellenfél természetének megismerésére és könnyen meglehet, hogy a játszma végére a két játékos bensőséges baráttá válik.

Megfigyelhető, hogy agresszív lelkületű emberek vérfagyasztó módon vetik magukat az ellenfélre a táblán, és iszonyú "vérfürdőket" produkálnak, míg vannak galamblelkületű játékosok, akiknek stílusára a szelídség és a visszafogott elegancia jellemző.

Az igazan érdekes az, hogy mindkét stílusnak megvannak a képviselői az élmezőnyben, tehát a jó játék nem függ okvetlenül a stílustól.

Játék a gyermekkel - logikai játékok haszna

Szülőként nem szabad megfeledkeznünk a játékok fontosságáról gyerekünk életében. Gyermekünk eleinte plüssökkel játszik, óvodás korában viszont egyre nagyobb szüksége van a fejlsztő logikai játékok használatára. Ezek fogják később segíteni az apróság számos képességének erősödését, és felkészíteni az iskolaérettségre. Logikai játékok között bőven válogathatunk az áruházok polcain. Nagyon fontos, hogy a játékot ne bízzuk egyedül az ovónénira, tanárnénire. Üljünk le esténként mi is játszani gyermekünkkel.

forrás: Balogh Pál - A gó