Az összes tudományok részben a filozófia, részben a matematika, részben a valóságtudomány körébe tartoznak. Valóságtudományok azok, melyek a tapasztalatban felmerülő adottságokkal foglalkoznak. Ilyenek: − a természettudományok, a történelem, lélektan stb. Tárgyukat az jellemzi, hogy időben adatnak: a valóság minden része időben van, azaz változásnak van alávetve. Hiszen „tapasztalni” csak azt lehet, ami változást mutat, mert csak ily mozzanat hat mind érzékszerveinkre, mind általában lelkünkre. Ebből kifolyólag minden, ami valóság, három szempontból vizsgálható: a múlt szempontjából, midőn azt kérdezzük, hogy a valóság miképpen lett azzá, ami most; azután a jelenben tekinthetjük azt, midőn a valóságot úgy tekintjük, amint nekünk a jelenben adatik; végre vizsgálhatjuk a valóságot a jövő szempontjából is, azt kutatván, hogy a valóság miképpen alakul majd a jövőben.

Ennek megfelelően a valóságtudományok három csoportra oszlanak: a valóságot mint a múltban keletkezettet vizsgálja a történelem vagyis a történettudományok; ilyen a természet történetére nézve pl. a kozmogónia, a fejlődéstan, az emberre nézve a politikai, gazdasági történet stb. A valóságot mint a Istenben adottat vizsgálják a leíró tudományok; ilyen a bonctan, a leíró lélektan, az archeológia, az etnográfia stb. Végre a valóság jövő alakulatával azok a tudományok foglalkoznak.

Ezek úgynevezett „törvényeket” iparkodnak a valóságban kimutatni inert hiszen a jövőt akkor tudom megjósolni, ha töri vényszerű kapcsolatot tudok kimutatni a valóság mozzanatai között, mint midőn valamely üstökös visszatértét a jövőben meghatározom azon az alapon, hogy az égitestek mozgásának törvényszerűségét ismerem így jönnek létre a törvényszerűség tudományai; ilyen a fizika, kémia, asztronómia stb. Későbben, midőn majd a logikai problémákkal kapcsolatban a tudomány fogalmát tüzetesen megalapozzuk, látni fogjuk hogy mily súlyos tévedésben vannak, akik csak az utóbbi diszciplínákat akarják elismerni igazi tudományoknak s a történelmet valamint a leíró tudományt nem ismerik el annak.

Mert hiszen látni fogjuk, hogy az a logikai struktúra, mely a törvényszerűség tudományait valódi tudományokká teszi, már benne rejlik a tudományos történelemben és a tudományos leírásban is. Ugyanakkor a valóságtudományoknak” más szenti pontból való felosztásával is meg fogunk ismerkedni most csak a tudományok rendszerének áttekintéséről van szó, hogy felismerhessük a filozófia és a szaktudomány viszonyát. Minden valóságtudomány előfeltétele, hogy aj valóság alá van vetve a számszerűségnek, azaz, hogy a számok törvényei érvényesek a valóságra is. Ha ezt nem tennők fel, maga a tudományos tapasztalás is lehetetlenné válnék. Mert hiszen tudományos célból tapasztalatokat gyűjteni, pl. megfigyelni vagy kísérletezni, annyit tesz, mint tapasztalati tartalmakat összegezni.

Megfigyeléseinket úgy használjuk; fel tudományos tételek megformulázására, hogy az „egy” és „több” eset, illetőleg megfigyelés fogalmaival operálunk. Ennyiben minden tapasztalat számlálás, és joggal mondhatjuk, hogy azáltal gyűjtünk tapasztalatokat, hogy a valóság mozzanatainak megszámlálhatóságában bízunk. A vaIóságtudomány előfeltétele tehát az aritmetika: az aritmetika logikai fejleménye pedig általában a matematika. Így jutunk a valóságtudományról logikai szükségképességgel a matematikára!

Ennek fő jellemvonása tehát a valóságtudománnyal szemben az, hogy nem valóságokkal, de a valóságnak, mint számszerűnek előfeltevésével s azoknak a fogalmaknak és tételeknek rendszerével foglalkozik, mely ez előfeltevésből egyedül logikailag, tehát további megfigyelés és kísérlet nélkül következik. Valóságtudomány s matematika közös előfeltevését pedig, amint láttuk, t filozófiai tudományok alkotják.

Filozófia és gondolatok

Első filozófia ismereteinkre általában a középiskolai évek alatt teszünk szert, de sokunk számára örök kérdés marad a filozófia pontos meghatározása és mibenléte. A filozófia megfoghatatlansága összetettségében és elvontságában rejlik, illetve szellemi tudomány lévén talán szubjektivitásában. Ám ha érdeklődést mutatunk a filozófia iránt, érdemes áttekinteni történelmi hátterét és történeti átalakulását, hogy közelebb kerüljünk megértéséhez és ezáltal mi magunk is többé válhassunk.

Forrás: Dr. Pauler Ákos: Bevezetés a filozófiába