Családoknak szívesen ajánlom unalmas délutánokra a Monopoly-t, nagyszerű társasjáték és a logikai játékok között is befutó. A Monopoly története elválaszthatatlan egy pennsylvaniai munkanélküli mérnök, Charles Darrow személyétől, aki 1933-ban szabadalmaztatta új játékát, és rövidesen multimilliomos lett "találmányából". A játék eredete valójában az 1800-as évek végéig, a vagyongyűjtő játékok elterjedésének idejére nyúlik vissza.

Monopoly, a logikai játékok királya - játékszabályok

A játék kezdetén a bankár minden játékosnak kioszt 150.000 forintot 2 db 50.000, 4 db 10.000, 1 db 5.000, 4 db 1.000, 1 db 500 és 5 db 100 forintos címletekben. A játékosok bábut választanak, azokat a Start mezőre helyezik, és kockadobással eldöntik a kezdés jogát. A legnagyobbat dobó játékos kezd, őt a tőle balra ülő követi.

Lépések a táblán: a játékosok két kockával dobnak és a dobott számnak megfelelő mezőt lépnek. Abban az esetben, ha egy játékos duplát dob, lépését követően minden jog megilleti, és újra dobhat. Ha azonban harmadszor is duplát dob, börtönbe kell vonulnia. A játéktábla mezőin egyszerre több bábu is állhat.

Vásárlás a Banktól: ha egy játékos olyan mezőre lép, amelynek birtoklevele még a Banknál van, akkor azt az azon feltüntetett áron megvásárolhatja. A vételár kifizetése után a bankár a birtoklevelet átadja a játékosnak, aki azt a játékostársak számára is látható módon helyezi el maga előtt. Abban az esetben, ha egy játékos nem él a vásárlás lehetőségével, úgy az adott ingatlant, vasúttársaságot vagy közművet a Bank árverésen értékesíti. Az árverés a legalacsonyabb kínált árról indul és az utolsó ajánlatig tart. Az árverésben a vételi lehetőségről lemondott játékos is licitálhat. Ha egy játékoshoz kerül valamelyik város összes birtoklevele, akkor a játékos házakat vagy szállodákat vásárolhat a Banktól. A házak és a szállodák árát a birtoklevelek tartalmazzák. Egy telekre maximum négy ház vagy egy szálloda építhető úgy, hogy az építkezésnél az egy színcsoporthoz tartozó telkeken arányos elrendezésre kell törekedni. Ha a Banknak nincs eladó háza vagy szállodája úgy a vásárolni szándékozó játékosoknak addig kell várniuk, amíg valaki vissza nem ad épületet a Banknak. Korlátozott számú ház vagy szálloda esetén az épületeket a Bank árverésen értékesíti.

Bérleti díj beszedése: a játékos az ingatlanjaira lépő társaitól bérleti díjat szedhet. Az egyes telkek bérleti díja a birtokleveleken szerepel. Abban az esetben, ha egy játékosnál van egy színcsoport valamennyi telke, úgy a beépítetlen telkekért a bérleti díj dupláját kérheti. Nem szedhető bérleti díj a jelzáloggal terhelt telkek után. A bérleti díjak beszedéséről a játékosok maguk gondoskodnak. Abban az esetben, ha erről valaki megfeledkezik, a soron következő játékos dobása után a bérleti díj már nem követelhető. A vasútvonalakra és a közművekre vonatkozó bérleti díjakat a birtoklevelek tartalmazzák.

Kölcsön csak a Banktól: a játékosok egymásnak nem nyújthatnak hitelt, kizárólag jelzálogkölcsön igényelhető a Banktól. Az egyes ingatlanok jelzálog értéke a birtoklevelek hátoldalán található. Jelzáloggal csak beépítetlen telek terhelhető. Abban az esetben, ha egy telken épületek állnak, azokat előbb le kell bontani – a Bank ilyenkor féláron vásárol vissza – , és csak utána zálogosítható el az ingatlan. A jelzáloggal terhelt telkek birtoklevelét a játékosok hátlapjukkal felfelé helyezik az asztalra. A jelzálog a kölcsön összegének plusz tíz százalékának megfizetésével váltható ki.

Üzletkötések játékosok között: a játékosok a tulajdonukban lévő ingatlanokat egymás között bármikor értékesíthetik. A kialkudott vételár kifizethető készpénzben, de ingatlanok is beszámíthatók. Beépített ingatlan nem cserélhet gazdát, azokról előbb le kell bontani az épületeket. Jelzáloggal terhelt ingatlan adásvételekor, ha a vásárló nem fizeti vissza azonnal a kölcsön plusz tíz százalék összeget, akkor köteles a Banknak a jelzálog érték tíz százalékát kifizetni.

Börtön: az a játékos, aki egymás után háromszor duplát dob, az “Irány a börtön” mezőre lép vagy ilyen utasítást tartalmazó kártyát húz, köteles börtönbe vonulni. Ilyenkor a Bank nem fizeti ki a Start mezőn történő áthaladáskor járó 20.000 forintot. A bebörtönzött játékos akkor szabadul, ha a következő három kör valamelyikében duplát dob – ezt követően azonban nem dobhat újra –, van szabadító kártyája vagy a Banknak fizet 5.000 forintot mielőtt megkísérelne dobni. Amennyiben harmadjára sem sikerül duplát dobnia, úgy bármennyivel elhagyhatja a börtönt, de az 5.000 forintos bírságot ilyenkor is ki kell fizetni. A Szerencse- és Meglepetés-kártyák között található szabaduló kártyákat a játékosok egymás között értékesíthetik.

Meglepetés- és Szerencsekártyák: ilyen feliratú mezőkre lépve a játékos a megfelelő csomag tetejéről húz egy kártyát, majd az azon szereplő utasítást végrehajtja. Az elhasznált kártyákat a Bankár gyűjti, és ha a kártyák elfogynak, a csomagot újból összekeveri.

Más mezők: az Ingyen parkolhatsz feliratú mezőn semmi teendője a játékosnak. A Jövedelemadó mezőn 20.000, a Pótadó mezőn 10.000 forintot kell a Banknak fizetni. A Start mezőn való megálláskor vagy az áthaladáskor a játékosokat 20.000 forintos fizetés illeti meg.

Csőd: egy játékos akkor megy csődbe, ha a játékostársak bármelyikének vagy a Banknak többel tartozik, mint amennyit ki tud fizetni. Ha egy játékos a Banknak tartozik, akkor minden vagyonát átadja a Banknak és kiszáll a játékból. Ha ilyen módon birtoklevelek kerülnek a Bankhoz, akkor a Bank azokat azonnal árverésen értékesíti. Ha egy játékos játékostársa követeléseit nem tudja kielégíteni, akkor az épületek kivételével minden vagyona a játékostársát illeti. Az épületeket a Bank ilyenkor is féláron veszi vissza, de ezek ára a követelőhöz kerül. Csőd miatt gazdát cserélő, jelzáloggal terhelt ingatlanok után tíz százalék kamat fizetendő a Banknak.

Logikai játékok: az elme frissességéért

Kortól és nemtől függetlenül szükségünk van rá, hogy karban tartsuk elménket! Erre a feladatra nincs is jobb eszköz, mint a logikai játékok valamely darabja! A logikai játékok szórakoztatva tanítanak és mozgatják meg agyunkat. Így nem érezzük megterhelő gyakorlatnak a memória karban tartását, sőt remek családi szórakozás is lehet a logikai játékok valamelyikének kipróbálása!

Forrás: Monopoly játékszabály

A memóriafejlesztés tökéletesítésére senkit sem lehet kényszeríteni. Ez elsősorban akarat kérdése. De miért akarhatja bárki is fejleszteni a memóriáját? Nem árt, ha szentelünk némi időt ennek a kérdésnek. Előfordul, hogy munkahelyi problémáink megoldá­sát reméljük a jobb emlékezőképességtől. Arra az emberre, aki a legapróbb részleteket is fejben tartja, aki kívülről fújja a legfontosabb adatokat és akinek nem okoz gondot, hogy jegyzetek nélkül tartson meg egy lendületes és lebilincselő beszámolót, arra felfigyelnek a felettesei. És előléptetések idején fejhossznyi előnnyel indul a munkatársaival szemben. Meglehet, Ön is azok sorába tartozik, akik egyszerűen kiütést kapnak attól, hogy folyton elfelejtik ügyfeleik nevét. Vagy attól, hogy képtelenek észben tartani kedvesük telefonszámát, nagynénikéjükről nem is szólva. Ne feledjék: a tanulás (és az elsajátítottak rugalmas előhívása) olyan, mint a sport - ahhoz, hogy győzzünk, először akarnunk kell.

Tehát az akarat fontos ösztönző az emlékezetfejlesztésben. A memória passzív működésébe nincs beleszólá­sunk, de némi munkával elérhetjük, hogy nekünk dolgozzon. Az információtárolás mikéntje magyarázatot ad a memória működésére és a fejlesztés lehetőségeire. Az emlékezet legfontosabb feladata az, hogy egy kép- és adathalmazt tároljon. Emlékezetünk révén felidézhetjük, újra átélhetjük régmúlt élményeinket. Mint már említettem, az agy ezerszer több élményt őriz, mint gondolnánk vagy amire valaha is újra szükségünk lenne. Ennek az irdatlan kincsnek egy része közvetlenül a tudat felszínén, a könnyen hozzáférhető emlékezetben található. Nagy része azonban lesüllyed a mélybe, és ott vár arra a pillanatra, amikor ismét szükség lesz rá. A maradéknak örökre nyoma vész, vagy pedig csak nagyon keservesen hívható elő. Ezt nevezzük hozzáférhetetlen emlékezetnek, amelynek emlegetése, bármily szokatlan legyen is, elengedhetetlen: az emlékezetfejlesztés egyik alapvető módszere éppen az, hogy emlékeinket nem engedjük lecsúszni a hozzá­ férhetetlen memóriába, hanem a hozzáférhető memó­ria szintjén tartjuk. Sok ember csukott szemmel megy el az élet apróbb-cseprőbb eseményei mellett, ezek azonban - akár odafigyelünk rájuk, akár nem - feltétlenül nyomot hagynak emlékezetünkben. Sok ilyen élmény - sajnos - idővel a hozzáférhetetlen memória mocsarában köt ki, ahonnan csak a szakszerű pszichiátriai beavatkozás vagy egy nagyobb lelki megrázkódtatás, esetleg valamilyen asszociáció tudja csak kimenteni.

Hány olyan csip-csup dolog van, amiről meg mi szeretnénk elfeledkezni: hivatali pletykákról, jelenté­sünkbe vagy más fontos hivatali iratunkba csúszó komoly hibáról, bosszantó hibákról, amiket elkövettünk, kósza híresztelésekről, szóbeszédről. Hogy szabaduljunk tőlük, szántszándékkal kitöröljük őket az emlékezetünkből, azaz a pszichológia zsargonja szerint, „elfojtjuk". Mindezek tetejében még ott van mindaz az informá­ció, amihez szinte észrevétlenül jutunk, de amikor szükségünk van rá, már sehol sem találjuk. Az ilyen lelki okokra visszavezethető feledékenység veszekedé­sek vagy mulasztások okozója. Ha emlékezetünk hatékonyságát növelni szerelnénk, először is uralmunk alá kell hajtanunk az elfojtott vagy más okokból figyelmen kívül hagyott információ­ halmazt, mert ha ezt a lehetőséget kihagyjuk, erről sajnos örökre le kell mondanunk. Ha kellemetlen vagy fájdalmas élményben van ré­szünk, általában a következőt tehetjük: vagy elfojtjuk az emlékét, vagy rögtön szembenézünk vele, leküzdjük természetes megbántottságunkat és megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy az esettel járó megrázkódtatás erejét tompítsuk. Megpróbálhatunk együtt élni dühítő vagy kínos emlékeinkkel ahelyett, hogy elhessegetnénk vagy tudatunk legeldugottabb zugaiba száműznénk őket, ahonnan később már képtelenek vagyunk segítség nélkül előhozni. Ha így teszünk, az élmény friss és könnyen felidézhető marad. A lassan megfakuló emlék nemsokára a tudatküszöbre, a „hozzáférhető memóriába" kerül. Itt legfontosabb emlékeink tárházát gyarapítja, amelyek előhívásához nem keli különösebb erőfeszítés.

Ha csak rajtunk múlna, itt tartanánk minden élményt és tudomásunkra jutott adatot. Hogy ebből mégis menynyire fogunk emlékezni, az kizárólag attól függ, hogy mennyire vagyunk urai annak a rengeteg - örömteli vagy kellemetlen, esetleg csak közömbös - benyomásnak, ami nap, mint nap ér bennünket. Képzeljük csak el, micsoda tébolyult zűrzavar tá­madna a fejünkben, ha mindig mindenre emlékeznénk! Hogy ezt az információáradatot hol és hogyan tároljuk, az értékítéletünk, ízlésünk, érdeklődési körünk és szellemi beállítottságunk függvénye: vagy a mély tudatban (meglehetősen hozzáférhetetlenül) vagy a tudatküszöbön, ahonnan szükség esetén előhívható. Fejünkben hemzsegnek a tennivalók, események és ismerősök raja kavarog, ezernyi fontosnak érzett dolog, vagy olyasmi, amire valamilyen okból felfigyeltünk. Ezt nevezzük memóriamagnak. Beállítottságunk, érzelmi kötődéseink, ízlésünk és érdeklődésünk szintén döntő hatással van arra, hogy az emlékezetnek mikor mekkora hányadát aktivizáljuk. Egy pillanat alatt eszünkbe jut minden, amit életünk egy adott periódusában fontosnak vagy érdeklődésre számot tartónak vélünk. Az viszont, ami elhanyagolható, sőt merőben lényegtelen, menthetetlenül kihullik a rostán. Mindez összefügg azzal, hogy az emberek szinte öntudatlanul is nagyobb figyelmet szentelnek annak, amit érdeklődésre méltónak tartanak. Ennek fordí­tottja is igaz: mellékes - az adott pillanatban érdektelennek tűnő - benyomásokra alig figyelünk fel.

A memóriafejlesztés fontosságáról

Mindannyian gyakran szembesülünk vele, hogy olykor nagyon is ránkférne a memóriafejlesztés. Lehet, hogy egy telefonszámot még könnyedén megjegyzünk, sőt, az is lehet, hogy hosszabb távon is képesek vagyunk sok információt észben tartani, de néha mégis kellemetlen helyzetbe hoz minket, mikor cserben hagy a memóriánk! Éppen ezeket a helyzeteket elkerülendő, a memóriafejlesztés kiemelendő jelentőséggel bír. Manapság már a legkülönbözőbb módszerekkel találkozhatunk a memóriafejlesztés területén, így érdemes mindennek utánajárni, hogy idős korunkra is jól működjön emlékezőtehetségünk!

Forrás: Donald H. Weiss: Hogyan fejlesszük memóriánkat?

Koenzim Q10 1957-ben a KoQ10-et először izolálta marhaszív mitokondriumából Dr. F. Crane az Amerikai Egyesült Államokban, míg hatásmechanizmusa felderítéséért Dr. Mitchell 1978-ban Nobel-díjat kapott. A koenzim Q10 61 (KoQ10) vitaminszerű vegyület. Az ubikinonok közé tartozik, melyek zsíroldékony vegyületek, és fontos szerepet töltenek be az elektrontranszportban és a mitokondriumokban zajló energiatermelésben. A koenzim Q10 kiemelkedő jelentőségű a sejtszintű energiatermelésben. Gyakorlatilag az emberi szervezet szinte minden egyes sejtjében megtalálható, potenciális antioxidáns, a szabadgyökök szöveteket és sejtkomponenseket károsító hatása elleni védelem hatékony fegyvere. A koenzim Q10 hatásai az emberi szervezetre: megnöveli a szervezet energiaszintjét - kisebb mértékű fáradtságérzés - jobb szívizomfunkció - nagyobb munkabírás - általános közérzet javulása - kardiomiopátiás betegeknél a tünetek jelentős mérséklése - magas vérnyomásra csökkentése Állati belsőségek, szójaolaj, szardínia, földimogyoró, szarvasmarhából készült fogások fogyasztásával a megfelelő KoQ10-bevitel egy része már biztosított. A kereskedelmi forgalomban kapható KoQ10 előállítása főként az élesztő fermentációjával történik. Itthon többek között a Bio- Quinine Q 10 kapszula és a Co-Q-10 tabletta van forgalomban, míg az USA- ban a legújabb fejlesztés a Coenzyme Q10 50 mg-os sublingvális tabletta.

α- lipolsav

Az alfa-lipolsav az egyik legerősebb, univerzális antioxidáns, mely megvédi sejtjeinket a pusztulástól. A lipolsav képes még a többi ismert antioxidánst is erősíteni. Az alfa-liponsav (ALA) emellett vércukorszint szabályozó hatása miatt hasznos diéta alatt és karnitin szedése során is. Az ALA a glükóz ATP-vé alakításához szükséges egyik enzim, ami az emberi szervezetben termelődik, de megtalálható a burgonyában, a répában, a jamszgyökérben, a batátában, a céklában és a vörös húsokban is. Ez az enzim önmagában is hatékony antioxidáns, képes más antioxidánsok regenerálására és hatékonyságuk növelésére is. A kutatások szerint az alfa-liponsav megóvja a vörös vérsejteket az oxidációtól és intenzív napozás után az UVA-sugárzás káros hatásaitól, míg más vizsgálatok alapján hatékony méregtelenítő anyag is, képes eltávolítani a szervezetből a kadmiumot, az ólmot és a higanyt, valamint kivonni a vérből a felesleges vasat és rezet. Az antioxidáns hatás eléréséhez szükséges napi adag 200-300 mg. A humán egészségügyben a cukorbetegség terápiája az a terület, ahol az ALA vezető szerepet játszik.

Az ALA-tartalmú adalékokat 30 éve használják a diabéteszes eredetű idegbántalmak gyógyítására. Javítja a vérkeringést és a distalis idegek állapotát, visszafordítja az idegek, a szemek és a szív diabéteszes eredetű károsodását. Hosszú távú alkalmazása elősegíti új fibrinszálak kialakulását is. További kutatások azt is kimutatták, hogy az ALA hatékony antihyperglykaemiás ágens. Glükózszintcsökkentő és szabadgyök-ellenes hatása miatt széles körben alkalmazzák a diabéteszes komplikációk, pigmentdegenerációk, szürke hályog, idegbántalmak megelőzésére. A természetes források mellett az alfa-lipolsav tartalmú étrendkiegészítők széles palettájáról választhat a fogyasztó.

Kolin

Tulajdonképpen a B-komplex egy tagja, de nem sorolják a B-vitaminok közé, mivel nemcsak külső forrásból tud szervezetünk hozzájutni, hanem képes szintetizálni is azt. Legfontosabb hatásai az emberi szervezetben: Védi a májat: segít ellátni méregtelenítő feladatát, erős megterhelés esetén (alkohol, drog) valamelyest csökkenti a káros hatásokat, valamint megakadályozza zsírok lerakódását a szervben. Segíti a zsírégetést: fokozza a szervezet zsírfelhasználását, így diéta mellett támogathatja a zsírvesztést. (Különösen inozitollal.) Kolinnal nagyban csökkenthető az epekövek kialakulásának valószínűsége. Csökkenti a koleszterinszintet. Pozitív hatással van az emlékezőképesség és más agyi funkciók fejlesztésére. Az Alzheimer-kórban szenvedők esetében bizonyítottan hatásos, és úgy tűnik, néhány ideg- és elmebaj megelőzésében is segíthet. Hatásos lehet pantoténsavval és tiaminnal (B-vitaminok) gyomorégés ellen. Számtalan természetes táplálékban nagy mennyiségben fordul elő, pl. máj, tojás, földimogyoró, búzacsíra, de étrendkiegészítő kapszulákkal is

Taurin

A taurin nem fehérjeépítő aminosav, epesavak alkotórésze, ezek hidrolízistermékeinek vizsgálatakor fedezték fel 1824-ben. Kezdetben ökörepéből állították elő (innen származik a neve is, bár egyesek a fizikai teljesítőképességet növelő hatására vezetik vissza a bikára utaló elnevezést), mára a szintézise már megoldott. Kis mennyiségben a szervezet képes előállítani kéntartalmú aminosavakból (cisztein, metionin), így hiánybetegség emberben nemigen tapasztalható. A szívizom egyfajta megbetegedéséért újabb kutatások szerint a taurinhiány lehet felelős, de ezt még nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani. Macskák számára nélkülözhetetlen, esetükben az elégtelen bevitel súlyos hiánybetegségekkel (hipertrófiás kardiomiopátia) jár. Élettani hatása még csak részben ismert. Szerepet játszik a membránokon keresztüli kalcium-áramlás szabályozásában, egyes szövetek (mint a már említett szívizom) normális működésében, az inzulinhoz hasonlóan elősegíti a glükóz sejtekbe áramlását, ezáltal nő a fizikai teljesítőképesség, csökken a vércukorszint. Az izmok tartós terhelése csökkenti taurintartalmukat, valószínűleg ennek is része van az izomgörcs kialakulásában. Méregtelenítő és antioxidáns hatással is rendelkezik. Elsősorban állati eredetű ételek tartalmazzák: hal, húsok (főleg bárány) és belsőségek. Nagy mennyiségben tartalmazzák a napjainkban népszerű energiaitalok is.

Q10

Kevesen tudják, de a szabad gyökök káros hatása, illetve az ellenük való védekezés fontosságának vezetett el a Q10 előtérbe kerüléséhez. A Q10 szintje a szervezetben egyénileg változik, ám csökkenése komoly tüneteket és betegségeket okozhat, mint például krónikus fáradtságérzés, de akár szív- és keringési rendellenességek forrása lehet az elégtelen Q10 ellátottság. Q10 mennyisége az életkor előrehaladásával természetszerűleg csökken, ezért különösen fontos odafigyelnünk rá idősebb korban is!

Forrás: Nagy János - Schmidt János - Jávor András: A jövő élelmiszerei és az egészség 

A csontok növekedéséhez és regenerálásához a szervezet több vitamint is használ, ezek körül az egyik a K-vitamin. De mit tudunk a csontokról?

A csontszövet felépítése és működése A csontszövet nagyon fontos összetevőjét a csontsejtek képezik - oszteoblasztok, oszteoklasztok, oszteociták és nyugvósejtek -, melyek a csontszövet építését és a szövet táplálását biztosítják. A csont szerves állományának nagyrészét a kollagén teszi ki, de ezenkívül találhatók erek és idegek is. A szervetlen állomány döntően hidroxiapatitból áll: Ca10(PO4)6(OH)2.

A csontsejtek Az oszteoblasztok feladata a csont felépítésének, növekedésének, átépítésének a biztosítása. Mátrixfehérjéket állítanak elő és alkalikus foszfatázt tartalmaznak. Felületükön parathormon-, dihidroxikolekalciferol-, kortizol- és szexuálszteroidreceptorok találhatók. Érésüket a növekedési hormon, citokinek segítik elő. Az oszteoklasztok nagy, sokmagvú, a monocita-macrophag közös őssejtből származó sejtek. Müködésüket az oszteoblasztok szabályozzák. Savi foszfatáz enzim és proteázok segítségével bontják a csontállományt és reszorpciós üregeket képeznek. Felületükön kalcitonin receptorok találhatók. A parathormon és a többi csontreszorpciót serkentő hormon az oszteoblasztok közvetítésével hat rájuk. Az oszteociták a csontátépítés során az oszteoblasztokból alakulnak át, feladatuk a csontszövet táplálása. A nyugvósejtek a kortikálisok és a csontgerendák felszínén találhatók és kapcsolatot tartanak a csont belsejében levő oszteocitákkal.

A csontanyagcsere elemi sejtes egysége A csont sejtjei szoros együttműködésben végzik a csontszövet átépítését. Először az oszteoklasztok kötődnek a csonthoz és savas hidrolízissel, valamint proteázok segítségével bontják az alapállományt, ami áltál egy kis üreg alakul ki. A vérárammal ide vándorló makrofágok kitakarítják az üreget. A benne található kapilláris köré csoportosulnak az aktivált oszteoblasztok, amelyek az üreget először szerves alapállománnyal, majd ebbe beépített ásványi anyagokkal töltik ki, miközben ők maguk a csont belsejébe kerülve oszteocitákká alakulnak. Így alakul ki a Havers csatorna és körülötte a Havers lemezrendszer.

A szerves állomány A csontmátrix 30-40%-a szerves állományból áll, melynek döntő részét a kollagén, főként I. típusú kollagén teszi ki. A kollagént az oszteoblasztok termelik a tropokollagén molekulák polimerizálása révén, magas a hidroxiprolin tartalma. A szerves állomány ezenkívül mukopoliszacharidokat, kondroitin-szulfátokat, keratánszulfátot, oszteokalcint, K-vitamin-dependens peptidet is tartalmaz.

A szervetlen állomány A csontszövet 20% vizet és 40% ásványi anyagot is tartalmaz. Az ásványi só döntően hidroxiapatit, de nyomelemek (Cu, Zn, Fe, Sn, Mg) is találhatók benne. A felnőtt szervezet 1-1,2 kg kalciumot tartalmaz, melynek 99%-a a csontokban található. Főleg a kollagénrostok és a kalciumsók felelősek a csont szilárdságáért. A csont kollagénrostjainak igen nagy a szakítószilárdságuk, miközben a kalciumsóknak igen kifejezett az összenyomó szilárdságuk. Ez a kettő, valamint az összefonás, ami a kollagénrostok és a kristályok között létezik, biztosítja a csont ellenállóképességét a különböző erőkkel szemben.

Csontok felosztása A csontok az alakjuk alapján feloszthatóak. Vannak csöves csontok (karcsont, alkarcsontok, combcsont, lábszárcsontok, kéz és láb középcsontjai, ujjak csontjai), lapos csontok (bordák, az agykoponya csontjai), köbös csontok (csigolyák testei), labirintusos csontok (az arckoponya csontjai). A csöves csontokon különböző részeket különböztetünk meg: az epifízist (a csont két vége), a diafízist (a csont középső része), a perioszteumot (körülveszi a csontot). A perioszteumon belül található az úgy nevezett tömör csont réteg, mely biztosítja a csont ellenállását a 13 hajlítással szemben. Az epifízis nagy részben szivacsos csontból áll, ez biztosítja az elasztikus szilárdságot a kompressziós erőkkel szemben. A hosszú csöves csontokon belül található a csontüreg, mely tartalmazza a csontvelőt. A felnőtt csontokban ún. sárga csontvelő található, mely zsírtárolási szövetként működik. A csöves csontok szivacsos végdarabjainak velőüregeit fiatalkorban vörös csontvelő tölti ki.

Csontfejlődés és csontosodás A csontváz részei a fogamzás után az első hetekben fejlődnek ki. A 8. posztkoncepcionális hétig ez a folyamat befejeződik és a csontok porcos, illetve kötőszövetes membránjainak a csontosodása indul. A csontosodás kétféleképpen mehet végbe: vagy az embrionális kötőszövet direkt csontosodása (intramembranózus csontosodás) vagy a hialin porc helyettesítése révén (endokondrális csontosodás). Az előzővel a koponyacsontok, néhány köbös csont fejlődésénél, az utóbbival a törzs illetve a végtagok csontjainak fejlődésénél találkozhatunk.

K-vitamin a csontokért és a véralvadásért

A K-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, amely a D-vitaminhoz hasonlóan két fő formátummal rendelkezik; a K1 és a K2 vitaminnal. A K1 vitamint a zöld növények, a K2 vitamint a baktériumok szintetizálják. Néhány mesterségesen előállított K-vitamin vízben is oldódik, legfontosabb élettani hatása pedig a véralvadással és a csontok egészségével hozható kapcsolatba. Legjobb K-vitamin források pedig a zöld leveles zöldség- és főzelékfélék, a káposzta, a brokkoli, a paraj, a tej- és tejtermékek, valamint a máj.

Forrás: Dr. Funke Simone: A csontrendszer fejlődését és struktúráját érintő megbetegedések genetikai vizsgálata újszülöttkorban

Mi a memória? Emlékek képeinek apró szilánkjainak láncolata vagy sorozata talán? Meddig tart az emlékezés? Nevezhetjük-e szüleink, nagyszüleink emlékeit a saját emlékeinknek?

Emlékeink java része kép, történet, érzés formájában él bennünk. Legjellemzőbb képeinkkel, történeteinkkel foglalkozva, azokhoz visszatérve tudunk haladni érzéseink viszonylataiban, önismeretünk rögös útján. A kép pszichológiájának, filozófiájának komoly szakirodalma van – most a történettel foglalkozunk. Egy indián mondás arra int: ne tégy olyasmit, mely szüleid szüleinek a szüleinek és gyermekeid gyermekeinek a gyermekeinek nem válna javára. Nyilván mélyen átgondolt környezetvédelmi etikettről van szó, most mégis eszembe jut: amikor nemrég családi előjogaimat érvényesítve megszereztem nagyapám naplóját, és kíváncsian rávetettem magam – nagypapa a XIX. század végén született, szegényparasztok keserű szívű gyermekeként, és ötvenhat után nem sokkal, gimnáziumi tanárként fejezte be a naplóírást, tehát izgalmakra számíthattam –, bizony csalódva olvastam végig.

Először is kiderült: meg lehet élni két világháborút, egy békeidőt, egy 45-öt, egy 56-ot úgy, hogy a nagy áramlatokból csak a mindennapokba eljutó partmenti hullámverés fodrozza az ember életét, de hogy mi miért történik vele, arról évtizedek múlva sincs fogalma. Másfelől: nagyapám tízéves kora óta vezetett naplót – a családban a hagyomány szerint õ tanult meg először írni – és azt még korrektül lejegyezte, hogy mennyire kiakadt, amikor a gazdag paraszt gyereke lóhátról szólt be iskolába menet a boltosnak, hogy irónt rendel, hozzák utána, hanem bezzeg a hatvan évig tartó házasságáról szót sem ejt. Illetve… olyan kompakt részletek hiányoznak itt-ott, hogy az indián mondást kultúrmorfologikus távlatokból is megsejtő, ám azt masszívan félreértelmező nagyi jóságos, kapcsolatfényező utómunkájára kell gyanakodnom. Kis ideig még kerestem a hiányzó részleteket a naftalinszagú kötények között (skeleton in the cupboard, szó szerint), aztán beláttam, hogy örök süllyesztőbe került. Pedig jól jönnének a családi történetek, akár csak emlékfoszlányok. Közelebb kerülnék az igazsághoz – no nem a törvényszéki absztrakt entitáshoz, hanem ahhoz, amit a régi görög ember aletheianak hívott (a Léthé a felejtés folyója a mitológiában, az a-előtag fosztóképző): igazság az, amit nem felejtünk.

Gyógyereje van történeteinknek. Bóna László író nemrég megjelent műve – A formáktól az erőkig (Új Paradigma, Szentendre, 2000) – erről a gyógyító energiáról szól: hogyan találhatjuk meg életünk emblematikus történeteiben a mintázatokat, és mit kezdhetünk a mintázatokban rejlő forrásokkal. Elnagyoltan úgy mondhatnánk: az információval, a történettel való gyógyításról szól a könyv. Valójában sokkal többről van szó: „Az információval történő gyógyítás a mintaalkotással gyógyít. Meg kell kérni (a gyógyítandó embert – Sz. Zs.), hogy teremtsen vagy keressen hasonlóságokat az életében…. Az információval való gyógyításnak ez a lényege: a betegnek magának kell mintát alkotnia saját tapasztalataiból. A mintában erő lesz, energiával töltődik. Mert sorozat. Nem egy egyedi tapasztalat, hanem hasonló tapasztalatokból álló sorozat. Ezért van ereje. Mert egy felfedezett ismétlődés. A felfedezett ismétlődés az embernek a tapasztalataiban, egy hasonlóság felfedezése. Ha az embernek van képzete arról, hogyan oldhatná meg a problémáit, akkor meg kell ismernünk pontosan ezt az állapotot, mert ez a mintavétel alapja, a kulcs. És utána hasonlóság teremtésére kell buzdítanunk a beteget. Teremtsen vagy fedezzen fel ennek a mintának a hasonlatosságára helyzeteket, állapotokat, történeteket az életéből. Mert ez sorozat lesz, életminta, ami sorsalakító erővel rendelkezik. A hasonló helyzetek sorozata minta, és éppen azért van benne dinamika, mert hasonlóság.”

Meséljünk tehát magunkról valamit: egy januári estén Zsófi nagylányommal nekivágtunk a Nagykörútnak, báli szalagavató ruhát keresve, támpont …hogy mi miért történik vele, arról évtizedek múlva sincs fogalma… az angolkeringőhöz. Az öltözék bérleti díját fedje homály – majd leültem ijedtemben. Az összeg hallatán arra gondoltam, hogy ez bizonyára egy visszamenőleges adó, történelmi perspektívákban: generációs kárpótlás. Azért drága, mert bálok ezrei maradtak ki az elmúlt évtizedekben, legyezősuhintások és kesztyűhullajtások tízezrei. Ha körbenézünk az országban, láthatjuk, hogy kisvárosainkban ma elemi erővel ébred a bálozás. Bálok: értsd rituálék, a beavatást támogató szabályrendszerek. El nem pirult zavarokért, szét nem morzsolt könnycseppekért és szét nem táncolt cipellőkért, titokban sem feltörő sóhajokért és leheletfinom vékonyságú stólával leplezett borzongások elmaradásáért fizetek a Nagykörúton, a ruhaszalonban, meg persze pótdíjat is a szív pótdobogtatásáért, Hollywoodnak, a moziban.

A memória mindennek az alapja

Ha végiggondoljuk, az emlékezet a tanulás alapja, a tanulás pedig mindennek az alapja – mindez pedig nem működne a memória varázslata nélkül. Nem feltétlenül az iskolapadban történő tanulásra gondolok, sokkal inkább arról, amire az élet tanít minket, mindazokra a benyomásokra, melyeket elraktározunk magunkban, melyek a memória világába kerülnek, ahonnan bármikor elő tudjuk venni őket, mint jó könyveket a polcról. Memória nélkül nem működne az élet, nem működnénk mi sem, hiszem minden nap elölről kéne mindent tanulnunk. A fejlődés, a többé válás alapja a memória, ezért nagyon fontos, hogy óvjuk és karban tartsuk azt!

Forrás: Szvetelszky Zsuzsanna: Az emlékezet partjai

Növekedés-érés és életkor

A gyermekek testi fejlődése a fogantatástól az érésig lezajló, összerendezett strukturális és funkcionális változások összessége, differenciálódás a funkcióra specializálódva. A növekedés a testméretek mennyiségi és proporcionális változásait, a fejlődés pedig a növekedés és az érés irányában történő progresszív folyamatot jelenti. A növekedés a strukturális, az érés pedig a funkcionális változások komplexitása. A test különböző régióinak vagy szerveinek növekedési tempója más és más a növekedési periódus egyes szakaszaiban, de különbözik egymáshoz viszonyítva is. A növekedési tempó eltérései eredményezik az arányok és a forma változását. Az érés fogalma az érett állapot felé haladást foglalja magában és folyamat jellege van. Minden egyednek veleszületett „biológiai órája” van, ez szabályozza érését. Az érés folyamatában megkülönböztetjük az érett biológiai állapot felé tartó folyamat tartamát és tempóját, ütemét (az ütemet gyakran hívjuk sebességnek vagy rátának is). A tartamban észlelt eltérés azonban gyakran együtt jár az érés rátájának megváltozásával is. Az emberek érési rátájukban jelentősen különbözhetnek egymástól. Két gyermek lehet ugyanolyan méretű (ugyanazon szintet érték el növekedésükben), mégis máshol helyezkednek el a felnőtt méreteikhez vagy érettségükhöz vezető úton. Így ezek a gyermekek különböző időben válnak felnőttekké, és mint felnőttek is más-más méretűek lehetnek. Ez az alapvető különbség a növekedés és az érés között. A relatív érettségi állapot a biológiai kor viszonya a kronológiai korhoz. Egy gyermek testi növekedése és érése (biológiai kora) tehát nem szükségszerűen halad kronológiai korával összhangban. Azokat a gyermekeket nevezzük átlagos növekedésűnek vagy fejlettségűnek, akiknek kronológiai és biológiai kora összhangban van. A többiekhez képest korán érő gyermek biológiai kora jelentősen megelőzi kronológiai korát, ezzel szemben a vontatottabb fejlődésű, későn érő gyermek biológiai kora a kronológiai kora mögött jár. A kronológiai kor ilyen értelemben a testi fejlettség megítéléséhez szükséges viszonyítási pont.

Az egyedfejlődés szakaszai

Az egyedfejlődés két fő szakaszát: a prenatális és posztnatális fejlődési fázist a megszületés egyértelműen elkülöníti. A posztnatális fejlődés életkori szakaszainak egzakt elhatárolása azonban igen nehéz. Az alapvető problémát az okozza, hogy a testi fejlődés inkább folyamatosnak, mintsem szakaszosnak tekinthető, de a különböző szervek, szervrendszerek fejlődésmenete is keresztezi olykor egymást, s így elmossa az életkori szakaszok határait.

A gyermek- és serdülőkori növekedés A posztnatális élet különböző szakaszaiban is más-más a növekedési ráta. A csecsemőkorban a testhossz gyarapodási sebessége igen nagy, a leggyorsabb az egész posztnatális élet alatt. Ezután fokozatosan csökken a növekedés sebessége, és a harmadik évre stabilizálódik. Lassú, de közel állandó tempójú növekedés figyelhető meg a pubertáskorig, amikor újabb növekedési gyorsulás következik be: ezt a változást nevezik serdülőkori növekedési lökésnek. A legtöbb testméret életkori változása nagyon hasonlít a testmagasság növekedéséhez, de számos kivétel is van. A különféle szervek ill. testméretek növekedésmenete alapján Scammon négy elsődleges növekedési görbetípust írt le.

A csont- és izomrendszer hosszméreteire és néhány szerv tömegnövekedésére (hasnyálmirigy, máj, lép, vese, ezek az ún. parenchimás szervek) is érvényesek a testmagasság növekedésmenetére leírtak. E szervek összes dimenziójának növekedési sebessége felgyorsul a serdülőkorban, majd ezt követően fokozatosan lassuló növekedéssel alakul ki a felnőttkori méret. Az agykoponya, az agy, a szem és a fül növekedése a korai gyermekkorig rendkívül gyors, de ezt egy nagyon lassú növekedés váltja fel. Egy éves korra az agy eléri végső súlyának 60%-át, 6 éves korra pedig a 90%-át. Az arckoponya növekedése nem ilyen gyors, pl. az állkapocs végleges méretének csak 75%-át éri el a prepubertális növekedési szakaszban. A harmadik növekedési görbetípust képviselik a nyirokszövetek, amelyek növekedése igen gyors a gyermekkorban, maximális tömegüket a serdülőkor kezdete előtt érik el, majd a nemi hormonok hatására nagyságuk csökken. A negyedik görbetípusra a reproduktív szervrendszer lineáris és ponderális növekedése a példa (kivéve az uterust), ez a serdülőkorig igen lassú, amit egy rendkívül gyors, a pubertáskor végéig tartó növekedési fázis vált fel. A bőr alatti zsírszövet növekedése nem sorolható egyik említett görbetípusba sem, hanem sajátos pályát követ. A születéstől kb. 9-12 hónapos korig a növekedés sebessége gyorsul, ezután eleinte gyorsan, később lassan csökken. Kb. 4 éves kor körül egy közel állandó szintre áll be, majd 6-7 éves kortól ismét nő. A bőr alatti zsírréteg minden életkorban vastagabb a leányokban, mint a fiúkban, a két nem közti eltérés az életkor előrehaladtával jelentősen fokozódik.

A törzs és a végtagok irharétegében tárolt zsír eloszlása is lényegesen változik a növekedési periódus alatt. Míg a korai gyermekkor alatt relatíve kb. azonos mértékben gyarapszik a bőr alatti zsír mindkét nemnél, addig a késői gyermekkor és a pubertás idején lényeges nemi különbségek alakulnak ki a testtáji zsíreloszlásban. Ez a zsírréteg a leányoknál többé-kevésbé ugyanolyan a végtagokon, mint a törzsön. A fiúk zsírtartaléka a törzsön 13 éves korig nő, majd egy rövid ideig tartó csökkenés után ismét gyarapszik a pubertás végéig. A végtagok bőrredőinek vastagságában a 11-12 éves kori növekedési csúcspont után jelentős a bőr alatti zsír megfogyatkozása. A nemi különbséget tehát részben a törzsredők gyarapodásának különbsége, részben pedig a két nem végtagredőinek ellentétes irányú változása eredményezi.

Az életkor hatása a mindennapokban

Az életkor számtalan aspektusból befolyásolja a mindennapjainkat. Gondoljunk csak bele: az életkor határozza meg a napi rutinunkat, az érdeklődési körünket, az álmainkat, sőt azt is, hogy mi tesz minket boldoggá, vagy éppen hogyan érezzük magunkat a bőrünkben. Az életkor – bár sokan vallják, hogy mindenki annyi idős amennyinek érzi magát – bír a legnagyobb befolyással életünket tekintve, hiszen minden, amit teszünk, gondolunk vagy érzünk az életkor befolyása alatt áll.

Forrás: Bodzsár Éva: A gyermek testi fejlődésének általános jellemzői 

Hozleiter Fanny, Mosolyka, ha hivatalosak szeretnénk lenni, akkor egy fogyatékossággal élő magyar író és blogger. Ám Mosolyka sokkal több, mint egy blogger. Ő élni tanít!

Mosolyka 1988-ban született, alig másfél éves volt, amikor izomsorvadást diagnosztizáltak nála, ami a lassú, elkerülhetetlen, korai halált vetítette előre számára. Szülei sokféle kezeléssel megpróbálkoztak, még külföldön (például San Francisco) is, de öt évesen így is kerekesszékbe került, ráadásul 12 évesen, 2001-ben édesanyját is elvesztette. 15 esztendősen, egy véletlenül kezébe került zárójelentésből tudta meg, hogy az orvosai szerint már túljutott élete felén, és légzőszerveinek gyengülésébe fog belehalni.

Ezt követően döntötte el, hogy élete hátralévő részét nem akarja kétségbeesésben tölteni, hanem megpróbálja boldogsággal, pozitív élményekkel kitölteni a számára még fennmaradó időszakot. Már a gimnáziumi éveiben munkát vállalt, és igyekezett mindent megtenni azért, hogy minél több élménnyel színesítse a mindennapokat. Ezt követően választotta honlapjának a Mosolyka nevet. Szalagavatóján, kerekesszékkel ugyan, de éppúgy táncolt, mint két lábon járó évfolyamtársai, a Hunyadi Mátyás Gimnáziumban 2007-ben tett érettségije után pedig több mindenbe belefogott – egyebek között bögréket kezdett festeni (Te döntesz bögre), előadásokat tartott a kerekesszékesek életéről, illetve blogot is indított. Remek humorérzékről és őszinteségről tanúskodó oldala, a Mosolyka – kerekesszékkel a világ blog 2012-ben Goldenblog díjat nyert. Később a blogbejegyzéseiből könyvet is megjelentetett, Te döntesz címmel. Könyvével mindenki számára azt igyekezett közvetíteni, hogy a pozitív hozzáállás akár a leglehetetlenebb helyzeteken is átsegítheti az embert, és "az életben minden csakis rajtunk múlik". Te döntesz könyve 2014-ben bestseller lett és aranykönyv díjat is nyert. Ebben az évben még férjhez ment. Majd megjelent férje, Sándor ihlette második könyve a Lélekkód.

Ízelítő Mosolyka blogjából:

„Úgy élünk, hogy nagyban befolyásol a környezetünk véleménye, ítélete, gondolatai. Számít, hogy a szomszéd mit lát, hogy a kollégánk mit gondol, hogy a párunk hogyan vélekedik, hogy a családunk szerint mi lenne a helyes. A többségünknek nagyon is számít, még ha nem is akarjuk, csak egyszerűen félünk felvállalni, hogy jól megvagyunk a rendetlen lakásunkban, hogy a párunk úgy tökéletes számunkra, ahogy van. Ha nagy a hasa, ha vékony, ha van munkája, ha nincs, ha az álmának él, ha nem…  Félünk az ítéletektől…  

Évek óta dédelgetett álmom, célom volt, hogy újra San Franciscóba lehessek. Eljuthassak oda, ahol még gyermekként édesanyámmal jártam egy gyógykezelésen. Ahol még vele együtt kézen fogva álltam a saját két lábamon a homokba. Hívott oda minden porcikám. Ancusom emléke, a közös napok meséje, a fizikai állapotom javulásának újboli esélye. Ábrándoztam róla, hogy visszatérek. Gyűjtögettem az utazásra, amiben nagyon sokat segítettetek, támogattatok. (Nagyon köszönöm!) Egyre közelebb volt a cél megvalósulása. Évek teltek el, tovább ábrándoztam, meséltem, nosztalgiáztam, gyűjtöttem. Aztán a mese életre kelt. Elérkeztem a célhoz. Minden adott volt hozzá. Fel sem fogtam, hogy mehetek. Újra utazhatok és részt vehetek ismét kezeléseken. Boldog voltam…

Elkezdtem intézni a San Franciscói utat. Időpont egyeztetés, repülőjegy, szállás, de a hétköznapok sűrűjében valahogy nem adtam bele 100%-t. Csinálgattam, szervezgettem és örülgettem, hogy megyek. Mondogattam, hogy: Juhhhuu, de boldog vagyok és várom!

Teltek napok, közeledett az időpont. A várva várt álmom időpontja. Már csak egy hónap volt hátra. Már csak harmincat kellett aludni. Szállást még nem intéztem el, a legnagyobb nyugalommal voltam, hogy azt pikk-pakk megoldom. A vízum és a biztosítás is pontosan így volt a fejemben. Majd. Majd. Majd, elintézem. Nem siettem. Nem aggódtam. Magam sem értettem miért, de egy idő után mindezt feltettem a „kell” listára. El kell intézni listára.

Kell? Mi az, hogy kell? Hova tűnt a lelkesedés, a kedv, az öröm, az igazi vágy? Nem tudom, de besöpörtem a szőnyeg alá. Intéztem az álmomat, mert „kell”.

Közben pedig örültem, mert örülni akartam. Magamnak sem mertem bevallani, hogy talán már csak mondogatom, hogy erre vágyom, ebben hiszek, de a valóság nem ez. A lelkem mást mondd. De ahhoz túl gyenge vagyok, hogy kimondjam…

Így jártam tovább a pörgős hétköznapokat. Előadásokat tartottam, dolgozni jártam. Edzésre, masszázsra, tornára, konduktorhoz, biorezonanciára. Szedtem a vitaminjaimat, ettem a gyümölcseimet. Bár a lelkem fáradt egyre jobban, - mert valami megmagyarázhatatlan zűr lakozott benne-, addig úgy éreztem fizikálisan egy fantasztikus csapat kezében vagyok. Fejlődöm és javulok. Izmosodom és sikereim vannak…”

Mosolyka minden problémát áthidal

Mosolyka képes volt arra, amire sok sérült – és nagyon sok egészséges ember – képtelen, elfogadta helyzetét, sorsát és a lehető legtöbbet hozza ki mindebből. Mosolyka nem csak arra tanít meg, hogy nem szabad, hogy saját korlátaink határozzanak meg minket, hanem arra is, hogy boldogságunk a saját kezünkben van, bátornak és kitartónak kell lennünk! Mosolyka erőt ad a legnehezebb napokon is, olyan követendő példaként, mely mindenki számára útmutatást jelenthet!

Forrás: Hozleiter Fanny

Az életkor előrehaladtával, ahogy elindul az öregedés folyamata a nyelvhasználatunk és egyben beszédünk folyamatosan változik. A hormonális hatásoknak, a tüdőkapacitás csökkenésének, illetve a beszédszervek elöregedésének a következményeként megváltozik a zöngeképzés tisztasága és az alaphangmagasság; pontatlanabbá válik az artikuláció; orrhangzós színezetővé válhat a beszéd. Az akusztikai-fonetikai elemzések azt mutatják, hogy – bár nagy egyéni különbségek vannak a beszélők között – az idősek és a fiatalok beszédprodukcióját összevetve szignifikáns különbség tapasztalható az alaphangmagasságban, a jel/zaj viszonyban, a zönge minőségét meghatározó jitterben és shimmerben, illetve (a magánhangzótól függően) az F1 és az F2 értékekben. Az időskori beszédprodukcióra a kognitív változások is hatással vannak. A kognitív pszichológiai kutatások szerint a verbális feladatokban, az emlékezeti terjedelem és a verbális analógiák területén az életkor előrehaladtával a teljesítmény csökken. A csökkenés mértéke azonban nem azonos minden feladattípusban: azokban a feladatokban, amelyek jól begyakorolt verbális ismeretekre kérdeznek rá, nem változik a teljesítmény; amelyekben azonban számít a gyorsaság, illetve az emlékezeti, döntési folyamatok is szerepet kapnak, azokban a teljesítmény jelentősen romlik.

Időskorban lassul a gondolkodás sebessége, zavarttá válhat a finommozgások koordinációja, ez a bonyolultabb szavak kiejtését nehezíti, illetve a felidéző emlékezet apró kihagyásai csökkentik az aktív szókincset. Mindezen változások magukkal vonják azt, hogy lassulnak az artikulációs működések és a beszédtempó. Az idősekre jellemző átlagos artikulációs tempó 10,0 hang/s. Saját korábbi kutatásomban azt találtam, hogy a spontán beszéd során az artikulációs tempó és a beszédtempó vonatkozásában jelentős eltérés van a fiatalok és az idősek között, de a szünettartás aránya megegyezett a két életkori csoportban. Ugyanakkor mind a fiataloknál, mind az időseknél nagy egyéni különbségek vannak. Az idősebb életkorú népesség általánosan elfogadottan a 60 évesek és az annál idősebbek rétege a társadalomban. A WHO szerint az egyes életszakaszok és a hozzájuk tartozó életkorok a következőképpen alakulnak: 50–60-ig áthajlás kora, 60–75-ig idősödés kora, 75–90-ig időskor, 90 év fölött aggkor és 100 év felett matuzsálemi kor. A hangszínezet minősége a hatvanadik életévtől kezd változni, az agy sorvadása pedig a 60–65. életévtől válik makroszkóposan megfigyelhetővé.

A vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy az öregedés menetében az intelligenciát tekintve hetvenéves korig jelentős különbségek találhatók az egyének között. Egy longitudinális kutatásban a 60–80. életévig terjedő tartományban vizsgálták a kísérleti személyek intelligenciáját. Azt találták, hogy közülük sokaknak állandó maradt a teljesítménye; sőt egyeseknek (habár igen alacsony arányban) a 70-es éveikben fokozódott a teljesítményszintje (vö. Czigler 2000). A kognitív változások hátterében az öregedéssel együtt járó idegsejtpusztulás áll. A férfiak agyának súlya 70 éves korra 10%-kal, a női agy súlya 5%-kal csökken; 80 éves korra ez a csökkenés nemtől függetlenül 17% (Degrell 2000). Változik az idegrendszer morfológiai struktúrája is: csökken az agyban a dendritek (az idegsejtek közötti kapcsolatot biztosító nyúlványok) száma; az idegrostok körüli myelinburkolat károsodik, így az információáramlás egyre nagyobb nehézségbe ütközik; illetve lecsökken a dopaminszint is.

A kognitív változások a nyelvhasználatban a leggyakrabban és legáltalánosabban szóelőhívási nehézségekben jelentkeznek. Angol anyanyelvű idősek és fiatalok beszédprodukcióját összevetve azt találták, hogy az idősek több félreérthető nyelvtani szerkezetet produkálnak, illetve több a bizonytalansági megakadás a beszédükben, mint a fiataloknál, és ez a szótalálás nehézségére is utalhat (Kemper 1992). Több kutatásban elemezték a „nyelvem hegyén van” (TOT ’tip of the tongue’) jelenséget időskorban és fiataloknál. Egy kísérletben a TOT-jelenség gyakoriságát természetes körülmények között vizsgálták: a résztvevők négy héten át vezettek naplót saját szótalálási nehézségeikről.

Az idősebbek több TOT-jelenséget produkáltak, mint a fiatalok, különösen a tulajdonnevek előhívásakor (főként azon személyek nevének előhívásakor, akikkel ritkán kerültek kapcsolatba). Hasonló eredményt kaptak a laboratóriumi körülmények között elvégzett tesztekben is. Horváth (2006) tíz 66–84 év közötti magyar anyanyelvű és tíz 23–37 év közötti személy szókeresési folyamatait vizsgálta. A kísérletben részt vevőknek az volt a feladatuk, hogy a hallott definíciók alapján amilyen gyorsan csak tudják, nevezzék meg a keresett szót. A megnevezendő szavak között volt főnév, ige, melléknév és híres emberek tulajdonneve is. Az idősek teljesítménye mind a helyes aktivációk számában, mind a reakció gyorsaságában elmaradt a fiatalokétól. A leggyengébb eredményt a tulajdonnevek aktiválásában mutatták (ebben a kategóriában a sikeres aktiválás az időseknél mindössze 38% volt; 6065 más átlagos reakcióidővel); míg a legjobb eredményt a főnevek előhívásában érték el (66%-nyi helyes aktiválás, 3369 ms átlagos reakcióidővel). A tulajdonnevek előhívása okozta a legnagyobb nehézséget a fiatalok számára is, de az ı esetükben nem volt akkora a különbség a legjobb eredményt hozó főnévelőhívás (71% sikeres aktiváció átlagosan 1321 ms alatt) és a legkevésbé sikeres tulajdonnév-előhívás között (58% helyes aktiváció átlagosan 1348 ms alatt).

Öregedés: gátlás vagy elfogadás?

Az emberek egy részét pánik keríti hatalmába, mikor észreveszik magukon az öregedés első tüneteit - apró ráncok, ősz hajszálak - mások viszont teljesen természetes folyamatnak látják mindezt, és képesek minden gond nélkül együtt élni az öregedés okozta változásokkal. Mindez visszavezethető az önmagunkkal való elégedettségre, az önbizalomra vagy éppen arra, hogy mennyire éljük tartalmasan az életünket, mennyire érezzük úgy, hogy az öregedés lehetőségektől foszt meg minket.

Forrás: Bóna Judit: Beszédtervezési folyamatok az életkor és a beszédstílus függvényében